A közalkalmazottakról szóló 1992.
évi XXXIII. törvény 22. § (9) bekezdés, valamint a közalkalmazottakról szóló
1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú
138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 4/B. § (1) bekezdése szerint kiadom az alábbi
szabályzatot, mely a meghatározott feladatok szakszerűbb és hatékonyabb
végrehajtását szolgálja, a gyakornoki követelmények teljesítésével és
teljesítmény mérésével, értékelésével összefüggő eljárásrendet rögzíti.
Gyakornok: az a közalkalmazott, aki nem rendelkezik
három évet meghaladó szakmai gyakorlattal, és az alaptevékenységhez tartozó
munkakörbe, határozatlan vagy határozott időre történik a kinevezése.
Az intézmény alaptevékenységével összefüggő munkakör:
a gyakornoki idő kikötése szempontjából alaptevékenységnek minősül minden olyan
tevékenység, amelynek ellátására a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII.
törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.)
Korm. rendelet mellékletében meghatározottak szerint pedagógus munkakörben,
pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátására létesített ügyintéző-szakértő,
pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, ügyintéző munkakörben foglalkoztatják a
közalkalmazottat.
Gyakornoki program: egy
olyan folyamat, amelynek során a „pályakezdő” megismeri a munkahely belső
értékeit, szervezeti kultúráját, meghatározott módszertan alapján támogatást
kap, hogy megtalálja helyét a munkaszervezetben, mintát kap a feladatok
hatékony elvégzéséhez.
Kezdő szakasz: a
gyakornoki program első szakasza, mely kb. az első év végéig tart. Jellemző
tipikus viselkedés mód, hogy a gyakornok megfontolt, általában racionális, de
rugalmatlan. Ez a szakasz elsősorban a gyakorlatszerzés szintje, amikor a valós
gyakorlatszerzés sokkal fontosabb, mint a verbális információ. Az elméleti tudás
vezérli elsődlegesen a gyakornokot.
Haladó szakasz: a
gyakornoki program második szakasza, mely kb. a második év végéig tart.
Jellemző tipikus viselkedés mód, hogy a gyakornok már képes mindent
megfigyelni, nem vész el a részletekben. Ez a szakasz az eseti tudás szintje, mely
személy és kontextus függő. A tapasztalat befolyásolja a viselkedést.
Befejező szakasz: a
gyakornoki program harmadik szakasza, mely kb. a harmadik év végéig tart.
Jellemző tipikus viselkedés mód, hogy a gyakornok képes már arra, hogy
racionálisan, tudatosan kiválassza, hogy mit fog tenni, prioritásokat határoz
meg, képes a tanulási-tanítási folyamat ésszerű irányítására.
Szakmai segítő: az
intézményvezető által kijelölt pedagógus (pedagógusok), aki rendelkezik
legalább tíz éves gyakorlattal, legalább öt éve az intézmény alkalmazottja,
szakterületének kiváló képviselője.
Közvetlen felettes: Az
intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint a pedagógus munkaköri
leírásában közvetlen felettesként megjelölt személy.
Jelen szabályzat a Mlinkó István
Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (intézményegységei: pedagógiai
szakszolgálat, óvoda, általános iskola és diákotthon) Eger, Klapka György u.
10.
E-H fizetési osztályba sorolt, az
intézmény alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe, határozatlan
vagy határozott időre kinevezett közalkalmazottaira terjed ki, amennyiben nem
rendelkeznek a munkakörhöz szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget
igénylő, a három évet meghaladó időtartalmú szakmai gyakorlattal, valamint
kiterjed az intézményvezető által szakmai segítői feladatok ellátásával
megbízott közalkalmazottaira.
Jelen szabályzat 2008. január
elsejétől visszavonásig hatályos.
A szabályzatot módosítani kell,
amennyiben a benne foglaltakat érintő jogszabályváltozás következik be,
valamint amennyiben a nevelőtestület legalább fele írásban kéri.
A szabályzat célja a gyakornokok
felkészítésének, beilleszkedésük segítésének megalapozása, a foglalkoztatási
feltételek rögzítése, annak érdekében, hogy segítse a gyakornokok tudásának, képességeinek,
készségeinek fejlesztését, alakítsa, fejlessze az elkötelezettségüket a
pedagógushivatás iránt, segítse az oktatás ágazati céljaival, az intézményi célokkal
való azonosulást.
A gyakornoki időt a Kinevezésben
kell kikötni. A gyakornoki idő az E fizetési osztályba sorolt közalkalmazott
esetén két év, az F-H fizetési osztályba sorolt közalkalmazott esetén három év.
A gyakornok felkészítésének
lehetséges szakaszolása.
|
Időszak
|
Szakasz megnevezése
|
Elvárás
|
|
0-1 év
|
„kezdő”
|
Ø
Minimális készségek a tanítás terén
Ø
Szabályok követése
|
|
1-2 év
|
„haladó”
|
Ø
Szabályok követése
Ø
Kontextusok felismerése, rendszerezése
Ø
Gyakorlati tudás megalapozása
|
|
2-3 év
|
„befejező szakasz”
|
Ø
Tudatosság
Ø
Tervszerűség
Ø
Prioritások felállítása
Ø
Gyakorlati tudás
|
A további fejlődési szakaszok már
túlmutatnak a gyakornoki időn. (jártas szint, szakértő szint)
A gyakornok ismerje meg:
- A közoktatásról szóló 1993. évi
LXXIX. törvényt, különösen
a)
általános rendelkezések (a törvény szabályozási köre, alapelvek, a
tankötelezettség, a nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszai),
b)
a gyermek, a tanuló és a szülő jogai és kötelességei,
c)
a pedagógus jogai és kötelességei,
d)
a közoktatás intézményei, ezen belül azt az intézménytípus, amelyben
dolgozik,
e)
a működés általános szabályai,
f)
a működés rendje,
g)
a szakmai munkaközösség,
h)
a tanulók közösségei, a diákönkormányzat.
i)
A nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM
rendeletet, különösen
j)
a működés rendje,
k)
a nevelőtestület,
l)
a szakmai munkaközösség,
m) a
diákönkormányzat,
n)
2. számú melléklet,
o)
4. számú melléklet.
- Az intézmény nevelési, pedagógiai
programját, ezen belül különösen
a)
Az intézmény küldetését, jövőképét
- Az intézmény egészségnevelési, környezeti nevelési
programját.
- Az intézmény minőségirányítási programját, különösen:
·
Az intézmény házirendjét, különösen
h)
a tanulók jutalmazásának elveit és formáit,
·
Az intézményi érdekképviseleti szervek működését, dokumentumát,
tisztségviselőit.
·
Az intézményi képviseleti szervek működését, dokumentumát,
tisztségviselőit
·
Az intézmény éves munkatervét.
·
A tanügy-igazgatási dokumentumokat, ezek alkalmazásának módját.
·
A munkavédelemre, balesetvédelemre, tűzvédelemre vonatkozó
általános szabályokat.
·
Az intézmény gyakornoki szabályzatát.
A gyakornok ismerje meg:
- A közoktatásról szóló 1993. évi
LXXIX. törvényt, különösen
a)
az ágazati irányítás, az oktatásért felelős miniszter és a Kormány
szabályozási feladatai,
b)
a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal,
c)
a közoktatás országos mérési feladatai,
d)
a fenntartói irányítás, a fenntartói minőségirányítási program, az
intézménnyel szemben támasztott elvárások,
e)
a közoktatási intézmény ellenőrzése.
- A közalkalmazottak jogállásáról
szóló 1992. évi XXXIII. törvényt, és a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet
kapcsolódó szakaszait, különösen
a)
a közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása, megszüntetése,
b)
fegyelmi felelősség,
c)
munkaidő, pihenőidő,
d)
a közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere.
- Az intézmény nevelési,
pedagógiai programját, ezen belül különösen
- Az intézmény panaszkezelési eljárását.
6.3 A szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális követelmények „ a kezdő szakaszban”
A gyakornok ismerje meg:
- Az intézmény nevelési,
pedagógiai programját, ezen belül például:
a) oktatásszervezés
gyakorlati feladatait,
b) az
intézménybe járó gyermekek, tanulók sajátos felkészítésének problémáit,
c) az
intézmény profiljának megfelelő specifikációk (a tanulók hallásveszteségével
és audiológiai ellátásával kapcsolatos ismeretek)
6.4 A szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális követelmények
a „haladó szakaszban”
·
A gyakornok mélyítse el ismereteit:
A tanított korosztály életkori
sajátságai, pszichológiai fejlődése területén
Tanulói kompetenciák fejlesztése
területen (szakmai, módszertani fejlődés)
A fejlesztésre orientált tanulási
folyamat irányítása területén (tanulásszervezés)
Tehetséggondozás területén
Hátránykompenzálás területén
Az adott műveltségterület
(tantárgy) módszertanában
Az oktatáshoz kapcsolódó eszközök
használata területén
·
A gyakornok fejlessze képességeit:
Szociális tanulás
Az önálló tanulás képességének
fejlesztése (élethosszig tartó tanulás)
Kommunikáció a tanulókkal,
szülőkkel, munkatársakkal
Konfliktuskezelési technikák
megszerzése, fejlesztése
Időgazdálkodás, tervezés,
tudatosság
A gyakornok heti teljes
munkaideje 40 óra, kötelező órája a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.
törvény 3. számú melléklete által meghatározott.
A gyakornok a kötelező órák
teljesítésén túli feladatok közül csak a nevelőtestület munkájában való
részvételre, továbbá a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákra
kötelezhető. Kötelező órán túli többlettanítás csak abban az esetben rendelhető
el a gyakornok számára, ha a betöltött munkakör feladatainak ellátás betegség,
baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.
A gyakornok osztályfőnöki
megbízást csak írásbeli hozzájárulásával kaphat.
A kötelező óra és a heti teljes
munkaidő közti időben a gyakornok órát látogat, konzultál a szakmai segítővel,
szükség szerint az intézményvezetővel, egyéb munkatársakkal.
Óralátogatás: legalább heti egy
óra. (az azonos tantárgyat tanító pedagógus óráján, az általa tanított osztályokban
más órán, a szakmai segítő óráján, tanórán kívüli foglakozáson)
Az óralátogatást rövid
megbeszélésnek kell követnie. (az órát tartó pedagógussal)
Konzultáció: legalább heti két
óra. (szakmai segítővel, egyéb pedagógussal, vezetővel, szakmai munkaközösség-vezetővel)
Az óralátogatást a gyakornok a
haladási, mulasztási naplóban aláírásával jelöli, a konzultációról az időpont,
időtartam rögzítésével, a résztvevők aláírásával nyilvántartás készül.
Az óralátogatásokat a gyakornok
az intézményvezetővel, szakmai segítővel, az órát tartó pedagógussal egyeztetve
egy hónapra előre ütemezi.
A gyakornok és a szakmai segítő
órarendjét úgy kell összeállítani, hogy legalább a hét egy napján azonos időben
fejezzék be a tanítást, ily módon legyen lehetőség a konzultáció megtartására.
(ha megszervezhető a kötelező óra a hét négy napjára kerüljön elosztásra, így
egy nap maradhatna az óralátogatásra, konzultációra)
|
Időszak
Szakasz megnevezése
|
Tapasztalatszerzés
módszere
|
Számonkérés
módszere
|
|
0-1 év
„kezdő szakasz”
|
Óralátogatás
Óramegbeszélés
Konzultáció a
szakmai segítővel
Konzultáció egyéb
pedagógussal
Konzultáció az
igazgatóval
Konzultáció a
szakmai munkaközösség-vezetővel
Team munkában
részvétel
Esetmegbeszélő csoport
munkájában részvétel
Coaching
Tanév eleji szülői
értekezlet látogatása
|
Egyéni tanmenet
elkészítése
Óravázlat készítése
Szülői panaszra
megoldási terv, intézkedési terv készítése (a megismert jogszabályok,
intézményi alapdokumentumok alapján)
|
|
1-2 év
„haladó szakasz”
|
Óralátogatás
Óramegbeszélés
Konzultáció a
szakmai segítővel
Konzultáció egyéb
pedagógussal
Konzultáció az
igazgatóval
Konzultáció a
szakmai munkaközösség-vezetővel
Team munkában
részvétel
Esetmegbeszélő
csoport munkájában részvétel
Coaching
Családlátogatás a
gyermekvédelmi felelőssel, osztályfőnökkel
Tanév végi –
értékelő – szülői értekezlet látogatása
|
Egy munkaközösségi
értekezlet egy részének megtartása (szakmai téma)
Egy munkaközösségi
program megszervezése (pl. iskolai tanulmányi verseny)
Egyéni fejlesztési
terv készítése
Tanulók, osztályok
között kialakult –külső beavatkozást igénylő-konfliktus megoldásnak
tervezése, intézkedési terv készítése
Tanév végi
beszámoló elkészítése a vezető által meghatározott szempontok szerint
|
|
2-3 év
„befejező szakasz”
|
Óralátogatás
Óramegbeszélés
Konzultáció a
szakmai segítővel
Konzultáció egyéb
pedagógussal
Konzultáció az
igazgatóval
Konzultáció a
szakmai munkaközösség-vezetővel
Team munkában
részvétel
Esetmegbeszélő
csoport munkájában részvétel
Coaching
|
Bemutató óra
tartása
Az általa tanított
osztályok egyikében a szülői értekezlet egy részének megtartása (pl. szakmai
téma, szervezés)
Az intézmény éves
munkatervében meghatározott nevelési értekezlet egy részének megtartása
(szakmai témában)
Az intézmény éves
munkatervében meghatározott
intézményi szintű
program megszervezése (pl. kirándulás, hagyományápolás, projekt nap, hét,
diákönkormányzati program, diákközgyűlés)
Helyzetértékelés,
feladatkitűzés elkészítése az osztályfőnökkel együttműködve tanév elején az
általa kiválasztott osztályban
Tanév végi
beszámoló elkészítése a vezető által meghatározott szempontok szerint
|
A szakmai segítőt (segítőket) az
intézmény igazgatója jelöli ki szakterületenként, az intézményben legalább öt
éve alkalmazott, legalább tíz éves gyakorlattal rendelkező pedagógusai közül. A
döntés előtt az igazgató beszerzi az iskolavezetőség véleményét.
Kötelező órán túli többlettanítás
csak abban az esetben rendelhető el a szakmai segítő számára, ha a betöltött
munkakör feladatainak ellátás betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul
lehetetlenné vált.
A szakmai segítő munkaköri
leírásában jelölni kell a három évre szóló szakmai segítői feladattal
megbízást. (a munkaköri leírás módosítása csak közös megegyezéssel történhet)
A szakmai segítőt feladatai
ellátásáért (óralátogatás, konzultáció) kiemelt munkavégzésért járó kereset - kiegészítésként
a felhasznált órákra számított óradíjának megfelelő díjazás illeti meg.
Fentieken túl az intézmény eseti bérmegtakarításának
függvényében tanév végén céljutalomban részesíthető, melynek minimális összege
egy havi alapilletménye.
Az óralátogatást a szakmai segítő
a haladási, mulasztási naplóban aláírásával jelöli, a konzultációról az
időpont, időtartam rögzítésével, a résztvevők aláírásával nyilvántartás készül.
A szakmai segítő feladata
különösen:
·
Elkészíti a gyakornoki programot a gyakornokkal egyeztetve
·
Az intézményvezetővel jóváhagyatja a gyakornoki programot
·
Felkészíti, segíti a gyakornokot
a)
az általános követelményekben meghatározott jogszabályok, intézményi
alapdokumentumok, szabályzatok megismerése, értelmezése.
b)
az intézmény nevelési programjában, pedagógiai programjában, helyi
tantervében foglaltak szakszerű alkalmazására.
c)
a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott módszereknek,
tanulmányi segédleteknek, taneszközöknek célszerű megválasztására.
d)
a tanítási (foglalkozási) órák előkészítésével, megtervezésével és
eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátására, közös tanmenet,
óravázlat készítése, módszerek átadása.
e)
a gyakornoki szabályzatban meghatározott feladatok ellátására (részt
vesz a nevelőtestület munkájában, ellátja a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő
és befejező feladatokat) az intézményi feladatok megismertetése (ügyelet,
helyettesítés), tanórán kívüli tevékenységekre való felkészítés lebonyolítás
segítése (kirándulás, ünnepségek), az adott munkaközösség munkájának a
bemutatása (megállapodások, szabályok), a helyi kommunikációs szokások
megismertetése.
·
Szükség szerint, negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy
alkalommal látogatja a gyakornok tanítási óráit
·
Rendelkezésre áll a problémák megbeszéléséhez, a kérdések
megválaszolásához.
·
Segíti a gyakornokot a tanításhoz kapcsolódó adminisztráció
elvégzésében, folyamatos ellenőrzi a teljesítését
·
Évente szövegesen, írásban értékeli a gyakornok teljesítményét,
ezzel megalapozza az új pedagógus további alkalmazásának meghosszabbításáról
születendő döntést, a gyakornok minősítését.
·
Az értékelésbe bevonja mindazokat a pedagógusokat, akik adott
időszakban részt vettek a gyakornok beilleszkedésének segítésében.
·
Értékelését minden esetben összeveti a gyakornok önértékelésével,
és az intézményvezetővel egyeztetve meghatározza a gyakornok további teendőit,
feladatait, a fejlesztési irányokat.
A gyakornok értékelésének alapját
az intézmény minőségirányítási programjában rögzített pedagógus értékelési-rendszer
képezi.
A gyakornok értékelése során
kiemelten jelenik meg a végzett munka minőségének értékelése, valamint a
munkavégzés során tanúsított viselkedés.
10.1 A gyakornok értékelésének, minősítésének
kiemelt szempontjai
a tudás használata,
széleskörű pedagógiai,
gyógypedagógiai tartalmi tudás,
a fogyatékos gyermek elfogadása,
probléma megoldási stratégiák
beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermekek részére, a tehetséges gyermekek
fejlesztésére,
egyéni képességek figyelembe vétele,
differenciált tanulás szervezés, improvizációs készség,
a hallókészülék használatával
kapcsolatos ismeretek szintje
a korszerű oktatást segítő eszközök
használata
döntéshozatal,
célok meghatározása,
tantermi hangulat,
a tantermi események észlelése,
képesség a tanulóktól érkező jelzések megértésére
a tanulási folyamat figyelemmel
kísérése és visszajelzés a tanulóknak,
tisztelet a tanulók iránt,
a tanítás iránti elkötelezettség,
együttműködés a nevelőtestületi közösséggel.
szülőkkel való kapcsolattartás
az integráló intézményekkel való
kapcsolattartás
10.2 A gyakornok értékelésének, minősítésének
eljárásrendje
A gyakornoki idő első két évében
fejlesztési célú értékelés folyik.
Célja: a gyakornok
beilleszkedésének segítése, munkájának, viselkedésnek fejlesztése, motiváció, szakmai
fejlesztés, támogatás.
A gyakornok fejlesztő értékelést
minden tanév végén a szakmai segítő készíti el. Az értékelésbe bevonja a
gyakornok felkészítésében részt vevő egyéb kollégákat is, valamint figyelembe
veszi a gyakornok által készített önértékelést.
Az értékelő megbeszélés lépései:
- A gyakornok önértékelése
- A szakmai segítő értékelése
- Az eltérő vélemények
megbeszélése
- A problémák feltárása,
megbeszélése
- A következő időszak fejlesztési
területeinek meghatározása
- A résztvevők feladatainak
meghatározása
- Az értékelő lap kitöltése,
aláírása
Az értékelő megbeszélésen a
szakmai segítő és a gyakornok vesz részt.
Az értékelő lapot a szakmai
segítő és a gyakornok írja alá. A gyakornoknak lehetőséget kell adni, hogy
észrevételeit, megjegyzését az értékelő lapon rögzítse. Az értékelő lap egy
aláírt példányát a gyakornoknak át kell adni. Az értékelő lapot a szakmai
segítő őrzi a gyakornoki idő leteltéig, majd a minősítés után megsemmisíti.
A gyakornoki idő lejártának
hónapjában a gyakornokot minősíteni kell. A minősítés eredményeként „megfelelt”
és „nem megfelelt” minősítés adható.
A közalkalmazotti jogviszony a
törvény erejénél fogva megszűnik, ha a gyakornok „nem megfelelt” minősítést
kap. A jogviszony megszűnésének határidejét a jogszabály rögzíti.
A gyakornok minősítésről az
intézmény vezetője dönt. Az intézmény vezetője döntése előtt beszerzi a
közvetlen felettes véleményét, javaslatát, valamint a szakmai segítő
(amennyiben nem azonos a közvetlen felettessel) véleményét, javaslatát,
figyelembe veszi az évenkénti értékelés megállapításait, a fejlesztési
javaslatok megvalósulását.
A minősítést értékelő megbeszélés
előzi meg. A értékelő megbeszélésen a szakmai segítő, a gyakornok és az
intézményvezető vesz részt.
A minősítést megelőző értékelő
megbeszélés lépései.
- A gyakornok tájékoztatása a
minősítés céljáról, menetéről, jogkövetkezményéről
- A gyakornok tájékoztatása a
minősítés eredményéhez kapcsolódóan jogorvoslati lehetőségről
- A gyakornok önértékelése, mely
összefoglalja a gyakornoki programban meghatározott célok elérésének
értékelést is
- A szakmai segítő összegző
értékelése
- A vezető értékelése
- Az eltérő vélemények
megbeszélése
- A minősítő lap kitöltése,
aláírása
A minősítő lapon a minősítést nem
megfelelt minősítés esetén indokolni kell, az indoklásnak valósnak, okszerűnek
kell lenni. A minősítő lapot az intézményvezető, a szakmai segítő és a gyakornok
írja alá.
A minősítő lap részét képezi a
közalkalmazott személyi anyagának.
A gyakornoki szabályzatban
foglaltakról a szakmai munkaközösségek véleményt nyilvánítanak.
A gyakornoki szabályzat a
nevelőtestület véleményének kikérése után került kiadásra.
A gyakornoki szabályzatot az
intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni, ennek hiányában a helyben
szokásos módon közzé kell tenni.
A gyakornoki szabályzatot a nevelőtestület 2007. december 20.
nevelőtestületi ülésén véleményezte.
Eger, 2007. december 30.
Mlinkó
Erzsébet
igazgató
- 1. számú melléklet: Értékelő
lap
- 2/1. számú melléklet: Minősítő
lap
- 2/2. számú melléklet: A
minősítés területei
1. Fogalmak
meghatározása. 1
2. A
szabályzat területi, személyi hatálya. 1
3. A
szabályzat időbeli hatálya. 2
4. A
szabályzat módosítása. 2
5. A
szabályzat célja. 2
6. A
gyakornok felkészítésének szakaszai 2
6.1 Általános
követelmények a „kezdő szakaszban”. 2
6.2
Általános követelmények a „középhaladó szakaszban”. 4
6.3 A
szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális követelmények „ a kezdő
szakaszban”. 5
6.4 A
szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális követelmények „ a középhaladó
szakaszban”. 5
7. A
gyakornoki munkavégzés speciális szabályai 6
8. A
gyakornoki tapasztalatszerzés, számonkérés módszerei 6
9. A szakmai
segítő kijelölése, feladata. 7
10. A
gyakornok értékelése, minősítése. 8
10.1 A
gyakornok értékelésének, minősítésének kiemelt szempontjai 9
10.2 A
gyakornok értékelésének, minősítésének eljárásrendje. 9
11. Záró
rendelkezések.. 10
12. Záradék.. 10
A szabályzat
mellékletét képezi 10
A
szabályzathoz készült egyéb segédanyagok. 11
A gyakornok önértékelésének
szempontjai
A gyakornok felkészítésének
lehetséges főbb témakörei
A gyakornoki programban szereplők
feladatai
Szempontok a szakmai
segítő/segítők kiválasztásához
1. számú melléklet
Munkáltató megnevezése
Címe
Értékelő lap
Az értékelt személyi adatai
Név:
Születési hely, idő:
Az értékelés időpontja:
Az értékelés megállapításai:
Fejlesztendő területek:
Javasolt célok, feladatok:
Az értékelés során az alábbi kollégák véleményt
nyilvánítottak:
Az értékelt észrevételei:
értékelést
végző értékelt
szakmai segítő gyakornok
2/1. számú melléklet
Munkáltató megnevezése
Címe
Minősítő lap
A minősített személyi adatai
Név:
Születési hely, idő:
A minősítés időpontja:
A minősítés megállapítása:
|
Értékelési
terület
|
Megfelelt
|
Nem felelt meg
|
|
Szakmai ismeretek alkalmazása
|
|
|
|
Módszertani tudás
|
|
|
|
Empátia
|
|
|
|
Kommunikáció
|
|
|
|
Felelősségtudat
|
|
|
|
Problémamegoldás
|
|
|
|
Kreativitás, innováció
|
|
|
|
Együttműködés
|
|
|
A minősítés összegző megállapítása
Megfelelt
Nem felelt meg
Indokolás:
Nem megfelelt
minősítés esetén részletes indokolás szükséges
A közalkalmazott tájékoztatása az estleges jogvita
kezdeményezésének lehetőségéről megtörtént.
A minősített észrevételei:
A minősítést elfogadom.
A minősítésben foglaltakra az alábbi észrevételeket teszem.
minősítést
végző
minősített
igazgató szakmai
segítő gyakornok
Ph.
2/2. számú melléklet
|
Értékelési terület
|
Megfelelt
|
Nem felelt meg
|
|
Szakmai ismeretek alkalmazása
|
Megszerzett szakmai
ismereteit a gyakorlatban hasznosítani tudja, az órái logikusak, a tanulók
számára jól követhetőek, tanítványai motiváltak
|
Megszerzett ismereteit a
gyakorlatban nem tudja hasznosítani, nem tudja átadni tudást, tanulók nem értik
a magyarázatait
|
|
Módszertani tudás
|
Megszerzett módszertani ismereteit
a tanórákon az osztály szintjének, a tanuló képességeinek megfelelően
hasznosítja, képes a differenciált oktatásra, az egyéni képességfejlesztésre
|
Módszertani ismereteit nem
tudja alkalmazni
|
|
Empátia
|
Képes a mások
személyiségjegyeinek, igényeinek, problémáinak megértésére, szükség szerint
megfelelő támogatást, segítséget nyújt, nyitott a másság elfogadására,
megértésére
|
Nem képes figyelni mások
személyiségjegyeire, igényeire, érzelmeire.
Nem nyitott a másság
elfogadására
|
|
Kommunikáció
|
Gondolatait beszédben,
írásban érthetően, logikusan képes közölni, megtalálja a megfelelő közlési módot
mind a munkatársakkal, mind a tanulókkal, mind a szülőkkel
|
Gondolatait
beszédben/írásban nem képes érthetően közölni, többször konfliktus forrása
volt a nem megfelelő közlésmódja a munkatársak, tanulók szülők körében
|
|
Felelősségtudat
|
Képes, kész cselekedetiért,
döntéseiért felelősséget vállalni, mindig felméri tettei következményeit
|
Nem vállalja cselekedetei,
döntései következményeit, a felelősséget külső körülményekre hárítja, nem
képes előre felmérni tettei, döntései következményeit
|
|
Problémamegoldás
|
Képes felismerni és
megoldani a munkaköréhez kapcsolódó, gyakran jelentkező problémákat
|
A problémákat nem ismeri
fel, hárít,
|
|
Kreativitás, innováció
|
Ötletgazdag, lelkes, keresi
az újszerű megoldásokat, de mindezt felelősséggel, a tanulás-tanítás hatékonyságának
érdekében teszi
|
A bevált gyakorlattól nem
mer eltérni, ha vannak is ötletei nem képes azok kivitelezésre
|
|
Együttműködés
|
Képes beilleszkedni a szervezetbe,
megtalálja helyét, a szervezeti célokat össze tudja egyeztetni az egyéni
célokkal, csapatjátékos, aktívan vesz részt a csapatmunkában
|
Nem tudott a szervezetbe
beilleszkedni, az egyéni céljait sokszor a szervezeti célok fölé helyezi
|
A kritériumok
meghatározásakor az intézményi pedagógus értékelési rendszert célszerű alapul
venni, ill. annak alapján lehet meghatározni.
Fontos rögzíteni, hogy miből
tevődik össze a végleges minősítés.
Pl. a lehetséges 8 terület
közül, ha 4 területen nem megfelelt minősítést kap a gyakornok, akkor a minősítése
nem megfelelt lesz.
Az intézmény nevelési
filozófiájának megfelelően prioritásokat célszerű meghatározni az értékelési
területei között.
Segédanyagok
A gyakornok
önértékelésének szempontjai
A gyakornoki
szabályzatban megjelölt kiemelt szempontokon felül az alábbiak szerint készülhet
fel a gyakornok az önértékelésre
Ø
Mely feladatok voltak számára a legfontosabbak, legérdekesebbek?
Ø
Mely feladatok igényelték a legtöbb felkészülést?
Ø
Milyen eredményeket ért el?
Ø
Sikerült-e a kitűzött célokat megvalósítania?
Ø
Milyen problémákba ütközött a feladatok megvalósítása során?
Ø
Eddigi tapasztalatai alapján hogyan lehetne ezeket a problémákat
kiküszöbölni?
Ø
Meglátása szerint mik az erősségei, gyengeségei?
Ø
Mely területeken szeretne több tapasztalatot szerezni?
Ø
Vannak-e olyan képességei, amelyeket az eddigiekben nem használt,
de szeretné jobban hasznosítani?
Ø
Milyen segítségre lenne szüksége a vezető részéről?
Ø
Milyen segítségre, támogatásra lenne szüksége a szakmai segítő
részéről?
Ø
Milyen segítségre, támogatásra lenne szüksége a többi kolléga
részéről?
A gyakornok értékelő
megbeszélésre való felkészülését segíthető az alábbi önismereti kérdőív is
×
Hányszor végzett pontatlan munkát?
×
Hányszor késett határidővel?
×
Milyen típusú feladatokkal voltak problémái?
×
Ismeri az Önnel szemben támasztott követelményeket elvárásokat?
×
Ha hibázott kiben, miben kereste az okokat? Magában, kollégákban,
tanulókban, szülőkben, egyéb külső körülményekben?
×
Megfelelőnek tartja-e az időgazdálkodását?
×
A feladatok megoldása során kialakít-e prioritásokat? Ezeket
betartja-e?
×
Felméri-e előre a megvalósítás lehetőségeit?
×
Képes-e megfelelő részfeladatokra bontani a megoldandó problémát?
×
Megítélése szerint megfelelő szinten ismeri a szakmai
szabályokat, előírásokat?
×
Szigorúan betartja-e a szabályokat, szakmai előírásokat?
×
Inkább a szabályok, szakmai előírások mellőzésével szeretné
végezni a munkáját?
×
Amióta befejezte tanulmányait megtett-e mindent, hogy tudása
naprakész legyen?
×
Ön szerint milyen kép alakult ki Önről a vezetőiben, szakmai
segítőjében, munkatársaiban, tanulókban, szülőkben?
×
Amennyiben voltak konfliktusok, mi lehet ezek forrása?
×
Döntéseiben elfogulatlan tud lenni?
×
Vállalta feladataiért, döntéseiért a felelősséget?
×
Hányszor kellett a vezető, más kolléga segítségét kérnie egy
konfliktus megoldásához?
A gyakornok
felkészítésének lehetséges főbb témakörei
(a szakmai segítő
számára)
- Szervezeti kultúra megismerése
a) A közalkalmazotti
lét, a pedagógushivatás, munka, pálya megismerése
b) Az
intézmény egységeinek, folyamatainak, feladatainak, a benne dolgozóknak a
megismerése
c) Az
intézményi működést szabályozó dokumentumoknak a megismerése
d) Az
intézmény írott és íratlan szabályai
e) A
szervezeti kultúra jellemzőinek, belső értékeknek a megismerése
f)
A pedagógus etika, viselkedés szabályainak megismerése
g) Viselkedés
szabályai a vezetőkkel, munkatársakkal, tanulókkal, szülőkkel
h) A
kommunikáció szabályai vezetőkkel, munkatársakkal, tanulókkal, szülőkkel,
mindazokkal, akikre kiterjednek az intézmény kapcsolatai
- A szervezet megismertetése
a) A
közoktatási rendszer felépítése
b) Szervezeti
struktúra
c) Kinevezés
d) Munkakör
e) A
szolgálati út
(a gyakornoki szabályzatban meghatározott jogszabályok,
intézményi alapdokumentumok alapján)
a) Erősségek,
gyengeségek
b) Kompetenciák
c) Képességleltár
d) Célok,
ambíciók
e) Saját
fejlődési területek meghatározása
f)
Szerepek a csoportban
g) Időgazdálkodás
h) Kommunikáció
i)
Konfliktuskezelés
j)
Együttműködés
