1.
Az intézmény vezetősége
Az intézményvezetés:
-
igazgató
-
általános igazgatóhelyettes
-
diákotthoni igazgatóhelyettes
-
gazdasági csoport vezetője
A szervezeti egységek
közötti kapcsolattartás rendje:
A vezetői munka összehangolása érdekében az igazgató
minden hétfőn vezetői értekezletet tart, melyen elemzik az elmúlt időszak
eseményeit. A helyettesek és a gazdasági csoport vezetője tájékoztatja az
igazgatót és vezető társaikat a saját hatáskörben tett intézkedésekről, a
szervezeti egységekben folyó munkáról, a felmerült problémákról. Megbeszélik a
következő időszak feladatait.
Igazgatótanács:
Tagjai:
-
igazgató
-
igazgatóhelyettesek
-
gazdasági csoport vezetője
-
módszertani munkaközösség vezetők
-
szakszervezeti titkár
-
Közalkalmazotti Tanács elnöke
-
Diákönkormányzatot segítő tanár.
Az igazgatótanács minden
hónap első keddjén tartja értekezleteit az éves munkaterv alapján.
Az értekezletek célja:
-
szélesebb körű információ áramlás
biztosítása
-
elvégzett feladatok értékelése,
megbeszélése
-
időszakos feladatok megbeszélése,
ütemezése
-
problémák feltárása, megoldása
-
vezetői döntések előkészítése.
Az intézményegységek és
vezetők közötti kapcsolattartás rendje
·
vezetőségi megbeszélés
·
igazgatótanácsi megbeszélés
·
alkalmazotti értekezlet
·
igazgatói körlevél
·
hirdetőtábla
2.
Az intézmény felelős
vezetője:
A közoktatási intézmény vezetője felelős – a KT 54. §
alapján – az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos
gazdálkodásért, gyakorolja munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével
kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, vagy kollektív szerződés
(közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörbe.
Az alkalmazottak
foglalkoztatása, élet-és munkakörülményeikre vonatkozó kérdések tekintetében
jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartásával
gyakorolja.
Az intézmény vezetője felel a
pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és
minőségirányítási rendszerének működtetéséért, a gyermekvédelmi feladatok
ellátásának megszervezéséért.
Az intézményt az igazgató
képviseli. Jogkörét esetenként általános helyettesére, diákotthoni helyettesére
vagy az intézmény más dolgozójára átruházhatja.
Az intézményvezető
feladatai:
-
a nevelőtestület vezetése
-
a nevelő-oktató munka irányítása,
ellenőrzése
-
a nevelőtestület hatáskörébe
tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk megszervezése, ellenőrzése
-
a rendelkezésre álló költségvetés
alapján az iskola működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása
-
az érdekképviseleti szervekkel, a
diákönkormányzattal, a szülői szervezettel való együttműködés
-
a nemzeti és iskolai ünnepségek,
ünnepélyek a munkarendhez igazodó, méltó megszervezése
-
A GYIV munka irányítása
-
balesetvédelemmel és
vagyonvédelemmel kapcsolatos tevékenység irányítása.
-
gyakorolja a tanulói jogviszony
létesítésével (egyéb ellátásával) és megszüntetésével kapcsolatos jogosítványokat.
Kizárólagos hatáskörébe
tartozik:
-
közalkalmazottak fölötti
munkáltatói jogkör gyakorlása
-
kötelezettség vállalási jogkör
gyakorlása
-
az óvodai nevelő, fejlesztő
tevékenység, a szakszolgálati munka összehangolása, irányítása, ellenőrzése.
Ezt a tevékenységét az általános igazgatóhelyettessel megosztva gyakorolja.
3.
Az általános
igazgatóhelyettes feladatai:
-
az igazgatót távollétében teljes
jogkörrel és felelősséggel helyettesíti
-
az iskolai nevelő-oktató munka
szervezeti és tartalmi előkészítése, szervezése, irányítása, ellenőrzése
-
a tantárgyfelosztás, az óratervek
elkészítése
-
irányítja, összefogja a
módszertani munkaközösségek munkáját
-
elvégzi az oktatással kapcsolatos
iskolai adminisztratív feladatokat
-
átruházott hatáskörben aláírási
joga van a tanulókkal kapcsolatos ügyekben
-
az óvodai, szakszolgálati
tevékenység szervezése, irányítása, ellenőrzése az igazgatóval megosztva.
4.
A diákotthoni igazgatóhelyettes
feladatai:
-
irányítja és szervezi, ellenőrzi a délutáni pedagógiai, nevelési,
gondozói munkát, az egészségügyi ellátást
-
felel a diákotthon rendjéért,
rendeltetésszerű működéséért
-
munkarendet, szolgálati beosztást
készít
-
segíti és irányítja a módszertani
munkaközösségek munkáját
-
elvégzi a diákotthoni tanulókkal
és dolgozókkal kapcsolatos adminisztrációt
-
aláírási joga van a diákotthoni
tanulókkal kapcsolatos ügyek intézésénél.
5.
A vezetők helyettesítése:
Az igazgatót akadályoztatása esetén az azonnali döntést
nem igénylő, kizárólagos hatáskörébe, valamint gazdálkodási jogkörébe tartozó
ügyek kivételével az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Tartós távollét
esetén (egy hónap) gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott jogosítványokat
is.
Ha az igazgató és az
általános helyettes egyidejűleg van távol a helyettesítést a diákotthoni igazgatóhelyettes
látja el.
Mindhármuk egyidejű távolléte
esetén gazdasági ügyekben a gazdasági csoport vezetője (pénzügyi főelőadó),
egyéb ügyekben a legtöbb szolgálati idővel rendelkező munkaközösség vezető
helyettesít.
Az általános helyettes
távolléte esetén feladatait a legtöbb szolgálati idővel rendelkező munkaközösség
vezető látja el.
A távollévő diákotthoni
igazgatóhelyettes teendőit a nevelőtanári munkaközösség vezető látja el.
6.
Az alkalmazottak
munkafolyamatainak leírása:
A munkafolyamatok leírását
a munkaköri leírások egyénre szabottan tartalmazzák.
7.
A szülői közösség:
Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése,
kötelességük teljesítése érdekében szülői közösséget hozhatnak létre.
A szülői közösség döntési
jogköre:
-
működési rendjének, programjának
meghatározása
-
képviseletében eljáró személyek
megválasztása
-
rendelkezésükre álló
pénzeszközökből az iskolának nyújtandó anyagi támogatás mértékének és
felhasználási módjának meghatározása.
A szülői közösség
véleményezési jogköre:
-
a pedagógiai program, intézményi
minőségirányítási program, az éves munkaterv, a tanév rendje
-
az intézményi SZMSZ, a házirend
-
az intézmény és a család
kapcsolattartási rendjének kialakítása, a szülők tájékoztatásának formái
-
a szülőket érintő anyagi ügyek
-
a tanulók nagyobb csoportját
érintő ügyek
A szülői közösséggel való
kapcsolattartás rendje
Az intézményvezetés és a szülői közösség részvételével
évente három alkalommal megbeszélést tartunk.
A szülők tájékoztatása:
Szóbeli tájékoztatás:
A szülők csoportos
tájékoztatása óvodai, osztály, diákotthoni, iskolai szülői értekezleteken
történik.
Az
egyéni tájékoztatás módja a fogadóóra, a családlátogatás.
A
szülőket az intézmény dokumentumairól (pedagógiai program, házirend, SZMSZ) az
igazgató tájékoztatja.
Írásbeli tájékoztatás:
A szülői közösség részére az
intézmény átadja a minőségirányítási programot, a házirendet.
Az
intézmény a gyerekekről, tanulókról írásbeli tájékoztatást ad
tájékoztatófüzeten keresztül. Egyéb programokról, általános tudnivalókról a
faliújságon keresztül is.
Az intézmény dokumentumait
(az adatkezelésre vonatkozó szabályok megsértése nélkül) a szülők bármikor
tanulmányozhatják.
A szülői közösség felépítése:
Az osztályok és az óvodai csoportok egy-egy képviselőt
választanak, ők alkotják a Szülői Munkaközösséget. Maguk közül vezetőt
választanak.
A szülőkkel vagy a szülői
munkaközösség képviselőjével az osztályfőnökök tartják a kapcsolatot, adnak
tájékoztatást az intézmény munkájáról, feladatairól, eredményeiről. Ők gyűjtik
össze a javaslataikat és továbbítják az intézményvezetés felé.
Az intézményi szülői
munkaközösséggel az igazgató tartja a kapcsolatot, ad tájékoztatást és összegyűjti
a javaslatokat.
A szülői értekezletek
rendje:
Az intézmény a tanév, nevelési év során az éves
munkatervben meghatározott időpontokban tart szülői értekezletet. Az összevont
szülői értekezletet az igazgató hívja össze és ad tájékoztatást az intézmény
aktuális feladatairól, eredményeiről.
Az osztály, illetve a csoport
szülői értekezletek időpontjait is az éves munkatervben kell meghatározni.
Ezeket az osztályfőnökök, a csoportvezetők vezetik.
A fentieken kívül szükség
esetén réteg szülői értekezleteket kell tartani. Ilyenek lehetnek:
-
az óvodába kerülő gyermekek szülei
részére
-
az előkészítő osztályba lépő
gyermekek szüleinek értekezlete
-
a diákotthonba kerülő tanulók
szülei részére
-
a pályaválasztási szülői
értekezlet
-
kirándulás, táborozás esetén a
résztvevő tanulók szülei részére.
A fogadóórák rendje:
Az intézményben tartott fogadóórák rendjét az éves
munkaterven kell meghatározni. A fogadóórák ideje alatt minden nevelőnek,
gondozónak az épületben kell tartózkodni.
8.
A munka belső
ellenőrzésének rendje:
A belső ellenőrzés rendszere átfogja az intézmény egész
tevékenységét. Az ellenőrzés kiterjed az óvodai, iskolai, diákotthoni,
szakszolgálati nevelő-oktató munkára, a gyermekek ellátásával, gondozásával,
fejlesztésével összefüggő területekre, a gazdálkodási tevékenységre.
Biztosítja, hogy a hibák feltárása időben megtörténjen,
fokozza a munka hatékonyságát.
Szervezéséért az intézmény igazgatója, helyettesei és a
gazdasági csoport vezetője a felelős.
A belső ellenőrzés ütemtervét az intézmény
vezetőtestületének javaslata alapján az igazgató készíti el és az éves munkatervben
rögzíti.
Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet
ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek, a gazdasági
csoport vezetőjének munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás.
Az igazgatóhelyettesek, a gazdasági csoport vezetője
ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásnak megfelelően saját
területükön végzik. A pedagógiai munka ellenőrzése a szakmai munkaközösségek által
kidolgozott területeken és módszerekkel is folyik.
A bejelentett ellenőrzések mellett rendkívüli, vagy
alkalomszerű ellenőrzésre is sor kerülhet az iskola igazgatójának rendelkezése
alapján. Rendkívüli ellenőrzés megtartását kérhetik a szakmai munkaközösségek
és a Szülői Szervezet is.
Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végző
ismerteti az illetékessel. Az általános tapasztalatokat nevelőtestületi értekezleten
ismertetni kell, a feladatok megjelölésével.
Az ellenőrzéssel kapcsolatos követelmények:
-
Mutasson rá a pedagógiai tevékenység hatékonyságára.
-
Vizsgálja a szabadidős tevékenység hatékonyságát, eredményességét, a
gyermekek gondozottságát.
-
Kérje számon a gazdálkodási feladatok pontos ellátását, a belső rendet,
a közös tulajdon védelmét.
-
Legyen a fegyelmezett munkavégzés eszköze.
-
Támogassa a helyes kezdeményezéseket, ismerje el a jól végzett munkát,
ugyanakkor figyelmeztessen a tévedésekre, hibákra, hiányosságokra, esetleges
szabálytalanságokra.
-
Segítse a vezetői utasítások végrehajtását.
-
Az ellenőrzés során a helyi tantervi követelményeknek megfelelően kérje
számon az eredményeket a pedagógusoktól.
Az ellenőrzést végző személyek:
-
az intézmény igazgatója
-
az igazgatóhelyettesek
-
a gazdasági csoport vezetője
-
az élelmezésvezető
-
a módszertani munkaközösségek vezetői
-
az osztályfőnökök, csoportvezető nevelőtanárok megbízás szerint.
A különféle felelősöknek területükön ellenőrzési joguk
van, egyben bejelentési kötelezettségük a nevelőtestület, az igazgató, az
igazgatóhelyettesek felé.
A ellenőrzés területei:
-
Pedagógiai, vezetési, tanügyigazgatási feladatok ellátásának
ellenőrzése.
-
Időszakos, állandó, kiemelt és speciális feladatok végrehajtásának
ellenőrzése.
-
A kötelező és választott tanórai, valamint tanórán kívüli foglalkozások,
megbeszélések, írásos dokumentumok, tanulói dokumentumok, mérések eredményeinek
vizsgálata.
Az ellenőrzések formái:
-
önellenőrzés
-
óralátogatások, foglalkozások ellenőrzése
-
tanórán kívüli foglalkozások ellenőrzése
-
beszámoltatás szóban, írásban
-
eredményvizsgálatok, felmérések
-
helyszíni ellenőrzések
-
írásos dokumentumok vizsgálata
-
gazdasági tevékenység vizsgálata.
9.
A külső kapcsolatok
rendszere és formája:
|
Terület
|
Közoktatást érintő feladat
|
külső intézmény
|
Intézményben a feladat ellátásáért felelős
|
|
Fenntartó
|
Rendszeres pénzügyi és szakmai beszámolók készítése
(havi, éves), statisztikai adatok biztosítása
|
HMÖ Közgazdasági Iroda, Művelődési és Sportiroda,
Területfejlesztési Iroda
|
Igazgató, gazdaságvezető
|
|
Gyermek és ifjúságvédelem
|
Gyermek és ifjúságvédelmi rendszer működtetése.
Rendszeres gyermekvédelmi támogatás (térítési díj, tankönyvtámogatás, utazási
költségtérítés) a törvényi szabályozásnak megfelelően.
|
Gyermekjóléti szolgálatok, Területi és helyi
gyermekvédelmi szolgálatok, Családsegítő intézetek.
|
Igazgató, igazgatóhelyettesek, GYIV felelős, osztályfőnök,
nevelőtanár
|
|
Szociálpolitika
|
Gyermekek, tanulók egyenlő esélyeinek biztosítása,
szociális háló kiterjesztése.
|
Gyámügy, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekvédelmi
szolgálatok, családsegítő intézetek.
|
Igazgató, igazgatóhelyettesek, GYIV felelős.
|
|
Egészségügy
|
Rendszeres egészségügyi ellátás megszervezésének,
működtetésének ellátása a tankötelezettség végéig a 26/1997. (XI.3.) számú
rendelet 2. melléklete (5). bekezdése alapján.
Dolgozók foglalkozás-egészségügyi ellátása a 89/1995
(VII. 14.) Kormányrendeletnek valamint a 33/98. EüM rendeletnek megfelelően
|
Orvosok, védőnők, fogorvos.
|
Igazgató, igazgatóhelyettesek, ápolónók
|
|
Közművelődés
|
A gyermekek szabadidejének hasznos eltöltésének
biztosítása, a könyvtárban, közművelődési intézményben.
|
Könyvtár, művelődési ház, mozi, múzeum, színház, stb.
|
Igazgató, igazgatóhelyettesek, könyvtáros, nevelőtanárok.
|
|
Munkaerő-gazdálkodás
|
Pályaorientáció, pályaválasztás a megfelelő középiskola,
szakma választás biztosítása.
|
Középiskolák, társ iskolák, pedagógiai intézetek.
|
Igazgató, igazgatóhelyettes, 8. osztály osztályfőnöke
|
|
Pedagógiai szakmai szolgáltatók
|
Továbbképzések, módszertani anyagok, mérőlapok
|
Pedagógiai intézetek
|
Igazgató, igazgatóhelyettesek
|
|
Pedagógiai szakszolgálat
|
Speciális szolgáltatások igénybevétele, a tanulók
felzárkóztatása, fejlesztése érdekében.
|
Szakszolgálatok, bizottságok
|
Igazgató, igazgatóhelyettesek, óvónők, tanárok,
szakszolgálati munkatársak.
|
|
Gazdasági
|
Szakmai feltételek biztosítása
|
Szalaparti EGYMI
|
Igazgató, gazdasági csoport vezetője, pénztáros
|
Az irányító szerv által nincs hozzánk rendelt
költségvetési szerv.
Külső kapcsolatok
felsorolása:
Heves és Borsod megyei
Önkormányzati Hivatalok
Szalaparti Egységes
Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
Hallássérültek Iskoláinak
Egyesülete
Társ intézetek (Budapest,
Vác, Kaposvár, Szeged, Sopron, Debrecen)
Hallásvizsgáló Országos
Szakértői és Rehabilitációs Bizottság
ELTE Bárczi Gusztáv
Gyógypedagógiai Főiskola Kar Hallássérültek Pedagógiája Tanszéke
Magyar Gyógypedagógusok
Egyesülete
Megyei Területi
Gyermekvédelmi Szolgálat
Családsegítő Intézet –
Gyermekjóléti szolgálat Eger
Hallássérültek Országos
Szövetsége és helyi szervezetei
Audiológiai Állomások –
Miskolc, Eger
Az integráltan tanulókat
foglalkoztató iskolák, óvodák
Hallókészülékeket forgalmazó
cégek
Heves megyei Önkormányzat intézményei
Önkormányzati hivatalok,
gyermekjóléti szolgálatok (a tanulók lakóhelye szerint)
Heves megye területén működő
Védőnői Szolgálatok
Corimed Bt – Eger
Az intézményt a külső kapcsolatokban az igazgató, vagy az
általa megbízott személy képviseli.
10. A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek
intézésének, illetve a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának
biztosítása – az igazgató
hatásköre. A közzététel helye az iskolai WEB lap.
III.
rész
Működési szabályok
1.
A létesítmények használati
rendje:
·
Az intézmény valamennyi dolgozójának kötelessége, hogy az épület
állagát, berendezését, tisztaságát megóvja, mindennapi munkájával a tanulókat
is erre nevelje, a tűz- a baleset, valamint a munkavédelmi szabályzatot
betartsa.
·
Az intézmény helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, arra a
célra lehet használni, amelyre a helységet kialakították. Más célra történő
használatához az igazgató előzetes engedélye szükséges.
·
A tanulók az intézmény helyiségeit felügyelet nélkül nem
használhatják.
·
Az épület lépcsőházának, folyosóinak, osztály és hálótermeinek
dekorációinak megóvása az osztályfőnökök, nevelőtanárok, gyermekfelügyelők
feladata.
·
Az intézmény területén okozott kárt a károkozónak meg kell
térítenie. Az illetékes igazgatóhelyettes feladata a kár felmérése és a
kártérítés részleteinek a szülővel, vagy a gondviselővel való tisztázása.
·
A szakleltár íven szereplő eszközökért a szaktanár teljes
felelősséggel tartozik elszámolni.
·
Az intézmény épületébe érkező személyeket minden dolgozó köteles
udvariasan fogadni.
·
A tanulók az iskola épületét tanítási, foglalkozási időben csak
az iskola valamelyik vezetőjének engedélyével hagyhatják el.
Az iskolai és óvodai
helyiségek használata:
·
Az óvodai helyiségekben a foglalkozásokon kívül az e feladattal
megbízott pedagógusok korai gondozást is végezhetnek.
·
Az iskolai osztálytermekben
délelőtt tanítás, délután diákotthoni foglalkozások folynak. A foglalkozások
befejezése után az osztálytermeket be kell zárni.
·
Különös figyelmet kell fordítani a
szaktantermek, a klubszoba, a számítógépterem, a rajzterem, a kémia-fizika, a
biológia-földrajz szertárak, a hallás-ritmus, a technika- és a tornaterem
használatára és rendjére. Ezeknek a termeknek a felelősét minden évben a munkatervben
meg kell jelölni. A felelős készíti el a rábízott helység használatának rendjét,
különös tekintettel a munka- és balesetvédelmi szabályokra. Ezt ki kell
függeszteni, betartása mindenki számára kötelező. A fenti helyiségeket zárva
kell tartani, a kulcsot az igénybe vevő veheti fel a portán.
·
Az iskolai könyvtárat a könyvtáros
tanár kezeli, értékéről köteles elszámolni. A könyvtár kulcsának megőrzése is
az ő feladata. A könyvtárhelységben csak felügyelettel, a nyitvatartási időben
tartózkodhatnak a tanulók. A könyvtáros távollétében a bejutást a két igazgatóhelyettes
biztosítja. A könyvtár használati rendjét, gyűjtőköri szabályzatát a könyvtáros
tanár készíti el (Lásd: melléklet). A használati rendet a könyvtárban ki kell
függeszteni.
·
A tornatermet az iskola dolgozói
(saját munkaidejükön kívül, portaszolgálat mellett) és hozzátartozói (az iskola
dolgozójának jelenlétében) tanítási időn kívül használhatják, amennyiben a
diákotthoni tevékenységet nem akadályozzák. A tornaterem használatát az
igazgató engedélyezi. Ha a diákotthon munkarendje megengedi a tornaterem bérbe
adható. A kölcsönös megállapodást szerződésben kell rögzíteni. A tornaterem
használati rendje a bérbevevőre is kötelező.
·
Az iskolaudvaron testnevelés órát,
szabadidős foglalkozást lehet tartani. A szüneteket az udvaron lehet tölteni. Az
udvar tisztaságának megőrzése minden tanuló kötelessége.
·
A tanári szoba a pedagógusok
óraközi pihenésének, az órákra, foglalkozásokra való felkészülésének, a
nevelőtestületi értekezleteknek a színtere. Az osztály dokumentumok őrzésének,
tárolásának helye. Intézményi felnőtt rendezvények tartására ez a helyiség is
felhasználható. A tanári szobában tanuló, az iskolához nem tartozó személy csak
pedagógus jelenlétében tartózkodhat.
·
Dohányzásra kijelölt hely a
hirdetőtáblán kijelölt hely.
A diákotthoni helyiségek
használata:
·
A hálószobák az éjszakai pihenést
szolgálják. A szükségtelen nappali benntartózkodást kerülni kell. Az egyes tanulók
a számukra kijelölt berendezéseket használhatják.
·
Az ebédlő a tanulók és a dolgozók
étkezésének a helye. A helyiség az iskolai és a diákotthoni rendezvényekre felhasználható.
Az ebédlői rend helyreállítását a rendezvény szervezői végzik.
·
A betegszoba a beteg gyermekek
elhelyezését biztosítja. Rendjéért az ápolónők felelnek. Zárásáról az ápolónők
és a takarítónők gondoskodnak.
Egyéb helyiségek és
berendezések használata:
·
A főző- és mosókonyha, a kazánház,
a karbantartó részleg és raktárak az intézmény működését szolgálják. Területükön
illetéktelen személy nem tartózkodhat. Gyermek felnőtt kíséretében, csak
indokolt esetben léphet be a fenti helyiségekbe. A felsorolt helyiségekben csak
munkavégzés céljából szabad tartózkodni.
·
Az iskola és a diákotthon
helyiségeiben elhelyezett berendezési tárgyakat a helyiségből kivinni nem
szabad. Átrendezést csak a megbízott személy végezhet.
·
Vagyonvédelmi okok miatt az üresen
hagyott helyiségeket zárni kell.
·
Az intézmény helyiségeit bérlők a
velük kötött megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. Az igénybevevőket
vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési kötelezettséggel tartoznak.
Kötelesek betartani az intézmény munka – és tűzvédelmi szabályzatában
foglaltakat és a helyiségek használati rendjét.
·
Az épületek és a kapuk zárásának
felelőse a portás.
·
Hétvégeken, szünetekben, ha az
épületben szállóvendégek, idegen személyek, csoportok tartózkodnak a nem használatos
helyiségeket zárni kell. Ennek felelőse az ügyelettel megbízott dolgozó,
ellenőrzéséért a portás.
·
Az iskola nyitva tartása alatt az
épületben idegen személy csak az iskola valamelyik dolgozójának kíséretében tartózkodhat.
A portás feladata a beérkező külső személyekről az illetékes tájékoztatása.
·
Az intézményi vezetékes telefonok
magán célra nem használhatók.
2.
Nyitvatartási rend:
·
A szorgalmi idő előkészítése a
tanévkezdést megelőző két hétben történik.
·
Az intézmény szorgalmi időben
hétfőtől péntekig nyitva tart. Az igazgató ettől eltérő nyitvatartási időt is
meghatározhat. A tanulók felügyeletét, a bejárók fogadását reggel a beosztási
rend szerint a gyermekfelügyelők látják el.
·
A tanítási órák rendjét, idejét a
tantárgyfelosztás és az órarend tartalmazza, amely az éves munkaterv
melléklete. Az igazgató – esetenként – ettől eltérően is meghatározhatja a tanítás
rendjét.
·
A tanítási órák közötti
szünetekben a folyosóügyeletet a tanárok látják el. Az ügyeleti beosztás az
órarend alapján készül el. A gyermekfelügyelő, ha más beosztása nincs, köteles
a folyosón tartózkodni és segíteni. Különös figyelmet kell fordítani az
osztálytermek elhagyására, átadására, átvételére, az udvarra történő le-
illetve felvonulásra.
·
Tanévközi szünetekben és a nyári
szünetben az ügyelet biztosított. Ennek rendjét a bejáratnál ki kell
függeszteni. A fenti időszak munkanapjain az adminisztratív és technikai
dolgozók, valamint a gyermekfelügyelők – beosztásuknak megfelelően – az
épületben tartózkodnak.
·
A diákotthon a tanulókat a
szorgalmi idő első napját megelőző napon fogadja. A tanulók a diákotthont a
szorgalmi idő utolsó napját követő napon kötelesek elhagyni. Erről előzetes
tájékoztatás alapján a szülők gondoskodnak.
·
A diákotthon folyamatosan működik.
A tanulókat indokolt esetben munkaszüneti és pihenőnapon is fogadja és ellátja.
Az intézeti nevelt gyerekekről az év 365 napján gondoskodik. Az ügyeletet
gyermekfelügyelők, illetve szükség esetén nevelőtanárok látják el külön
beosztás szerint.
·
Munkanapokon, a tanítás befejezése
után, folyamatosan átveszik a nevelőtanárok az osztályokat. A délutáni program
első szakaszában ebédeltetés, levegőzés, pihenés következik. A tanulási idő a
beosztási rendnek megfelelően zajlik.
·
a nevelőtanárok munkaidejének
letelte után a csoportvezető gyermekfelügyelők a tanulókat átveszik. Felelősek
a vacsoráztatás, a lefekvés előtti szabadidős tevékenységek, az esti
tisztálkodás megszervezéséért, annak rendjéért.
·
Az éjszakás gyermekfelügyelők
ellátják az éjszakai ügyeletet, felelősek a reggeli ébresztés, tisztálkodás,
készülődés lebonyolításáért.
·
A diákotthoni igényeknek
megfelelően működik a konyha is.
·
Az éjszakai és a hétvégi
felügyeletet ellátó gyermekfelügyelő, illetve tanár jogosult és köteles, a
vezetői tevékenység körébe tartozóan is, ellátni minden olyan tevékenységet, és
megtenni minden olyan halaszthatatlan intézkedést, amely az intézményben élő
tanulók biztonságának megőrzése érdekében szükséges.
·
Pedagógiai szakszolgálat keretében
végzett munkát az utazótanár és az e feladattal megbízott gyógypedagógus kollégák
végzik. Az intézmény nyitvatartási idején belül 8 – 18 óra között az igazgató,
vagy egyik helyettese benntartózkodik külön beosztás alapján.
·
Hétvégeken és ünnepnapokon a
vezetők egyike ügyeletet tart.
Az óvoda, az iskola, a
diákotthon nyitva tartásának, napirendjének részletes szabályozását, időbeosztását
az intézmény pedagógiai programja tartalmazza.
3.
Tantárgyfelosztás, órarend,
foglalkozási rend:
Tantárgyfelosztás, a
diákotthoni nevelőtanárok munkabeosztásának elvei:
Az iskolai tantárgyfelosztást, az óvónők, a nevelőtanárok
csoportbeosztását az intézmény éves munkatervében kell meghatározni. Feladataik
részletes leírása a pedagógiai programban található meg.
Elkészítésüknél az alábbiakat
kell figyelembe venni:
-
kötelező óraszámok,
órakedvezmények
-
az osztályfőnök saját osztályában
lehetőleg minden általa tanítható tantárgyat tanítson
-
felmenő rendszerben biztosítani a
folyamatosságot
-
a pedagógus személyisége és az
osztály, a diákotthoni tanulócsoport lehetőleg megfeleljenek egymásnak
-
arányos terhelést biztosítson
-
egyéni kívánságok lehetőség
szerinti figyelembevétele.
Órarend, óvónői,
nevelőtanári munkarend:
Az órarend a tantárgyfelosztás alapján készül el. Az
iskolai tagozaton az általános igazgatóhelyettes, a diákotthonban a munkabeosztást
a diákotthon vezetője készíti el. Elkészítésénél az alábbiakat kell figyelembe
venni:
-
a tanulócsoportok optimális
leterheltsége
-
napi egyenletes terhelés
-
tantárgyak speciális követelményei
-
tömbösítés
-
bontott csoportok szervezése
-
egyéb, az előbbiekbe nem tartozó
nevelés-oktatás – optimatizálási szempontok.
4.
Az intézmény
nevelőtestülete:
A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége,
nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó
szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, valamint a
nevelő-oktató munkát segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott.
Az intézményben működő
nevelőtestület munkáját közösen elfogadott, egységes szellemben végzi. Azokban
az ügyekben azonban, melyek kizáróan a iskolai tagozatot, vagy a diákotthont
érintik, az ott dolgozó pedagógusokból álló nevelőtestület jár el az intézményi
nevelőtestület által átruházott jogkörben. A hozott határozatokról az
intézményi nevelőtestületet tájékoztatni kell.
Az iskolában és a
diákotthonban havonta egy alkalommal nevelőtestületi értekezletet kell tartani.
A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai
program, az intézményi minőségirányítási program megalkotása, elfogadása és
egységes megvalósítása, valamint az SZMSZ és a házirend elfogadása.
Döntési jogkörébe
tartozik:
·
az intézmény éves munkatervének
elfogadása
·
az intézmény munkáját értékelő
átfogó elemzése, beszámolók elfogadása
·
a nevelőtestület nevében eljáró
pedagógus kiválasztása
·
a tanulók magasabb évfolyamra
lépésének megállapítása, osztályozó vizsgára, vagy évismétlésre bocsátása
·
az intézményvezetői pályázathoz
készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása
·
jogszabályokban meghatározott más
ügyek.
Javaslattevő jogkörét, a
nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben
gyakorolja.
A nevelőtestület döntéseit
egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Egyenlő szavazat esetén az igazgató szavazata
dönt. A döntési, véleményezési jogkörébe tartozó határozatairól jegyzőkönyv készül,
ami irattárba kerül és minden nevelőnek be kell tartania. A pedagógust
titoktartási kötelezettség terheli a nevelőtestület tagjainak és tanulóinak
személyes ügyeinek tekintetében.
A tanulók fegyelmi ügyeinek
eldöntése céljából fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság tagjai:
Állandó tagok:
-
az intézmény igazgatója
-
az érintett igazgatóhelyettes.
Változó tagok: az a két pedagógus, aki a tanulóval
heti legmagasabb óraszámban foglalkozik.
A fegyelmi bizottság állandó
tagjai a tanulói fegyelmi ügyekről a tanévzáró nevelőtestületi értekezleten
adnak tájékoztatást.
A nevelőtestületi értekezletek rendje:
A nevelőtestületi értekezletet az intézményvezető hívja
össze.
Az intézmény tanévenként az
alábbi nevelőtestületi értekezleteket tartja:
-
Tanévnyitó értekezlet feladata az
intézmény éves munkatervének elfogadása.
-
Félévi és tanévvégi osztályozó
értekezletek feladata a magatartás, szorgalom és a tantárgyi érdemjegyek eldöntése.
-
Félévi és tanévvégi nevelőtestület
értekezlet feladata a nevelő-oktató munka értékelése.
-
Nevelési értekezletek feladata,
hogy a nevelőtestület által meghatározott témában elemezze az intézmény
eredményességét, hatékonyságát.
-
Rendkívüli nevelőtestületi
értekezletet kell összehívni, ha olyan esemény sorozat történik, amely
hátráltatja az eredményes nevelő-oktató munkát.
-
Rendkívüli nevelőtestületi
értekezletet kell az igazgatónak összehívnia, ha azt a nevelőtestület 1/3-a
kezdeményezi.
Módszertani munkaközösségek:
A hasonló műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a
közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai
munkaközösségeket hoznak létre. Meghatározzák működésük rendjét, elfogadják
munkatervüket, megválasztják vezetőjüket. A szakmai munkaközösségek munkáját a
munkaközösség-vezető irányítja.
A pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére,
szervezésére, ellenőrzésére módszertani munkaközösségeket hozhatnak létre
A módszertani munkaközösségek
feladatai:
Szakmai,
módszertani kérdésekben segítik az intézmény munkáját
Részt
vesznek az iskolai, diákotthoni oktató-nevelőmunka belső fejlesztésében,
tartalmi és módszertani korszerűsítésében.
Javaslatot
tesznek:
-
a területükhöz tartozó feladatok
eredményességének vizsgálatára, továbbfejlesztésére,
-
a tantervek korszerűsítésére,
tantervi anyagok átrendezésére, kiegészítő programokra, módszerekre,
-
a tankönyvekre és a szakmai
pedagógiai munkát segítő taneszközök beszerzésére
-
központi alternatív programok
választására,
tanórán kívüli foglalkozások programjaira,
egységes követelményrendszer kialakítására,
pedagógiai pályázatok kiírására, díjazására.
-
Összeállítják az intézmény éves
munkaterve alapján saját éves munkatervüket.
-
Tantárgyi versenyek szervezése,
lebonyolítása.
-
Továbbképzési terv véleményezése.
-
Pályakezdő pedagógusok munkájának
segítése.
A módszertani
munkaközösség vezetője:
-
Képviseli a munkaközösséget az
intézményvezetősége előtt és a külső szakmai fórumokon.
-
Irányítja munkaközösség
tevékenységét.
-
Szaktárgyi, módszertani
értekezleteket tart.
-
Összefoglaló elemzést, értékelést,
beszámolót készít a munkaközösség (éves, féléves) tevékenységérõl az iskolavezetés
számára, igény szerint az intézményvezetõ részére;
-
Állásfoglalása előtt köteles
meghallgatni a közösség tagjainak véleményét.
-
Tájékoztatja a nevelőtestületet azokról
az ügyekről, melyben átruházott jogkörben jár el.
A módszertani munkaközösség
vezetőjét előzetes egyeztetés után az igazgató bízza meg és munkáját vagy ő,
vagy az igazgatóhelyettes irányítja.
Az intézményben működő
szakmai módszertani munkaközösségek együttműködésének kapcsolattartási rendje (a 11/1994.(VI.8.)4.§ MKM rendelet alapján) –
A kiegészítést az Oktatási és
Művelődési Bizottság 59/2009.(VIII.12.)sz. határozata jóváhagyta
Valamennyi szakmai módszertani munkaközösség vezetője, egyben tagja az
intézmény vezetőségének. Így minden intézményt érintő szakmai és egyéb kérdés
megvitatásában részt vesznek. Aktív közreműködői a közös állásfoglalások kialakításának,
a nevelési célok meghatározásának, valamennyi intézményi tevékenységnek. Minden
munkaközösség vezetőnek módja van arra, hogy az adott kérdésben kifejtse
álláspontját, megismerje kollégái véleményét és mindezek megvitatásra
kerüljenek.
Vezetői értekezletek rendje: minden hónap első keddje
14 óra.
Délelőttös tanárok számára megbeszélés: minden hónap
első szerdája 14 óra.
Délutános tanárok számára megbeszélés: minden hónap
első szerdája 16 óra.
Amennyiben további egyeztetésre, vagy megbeszélésre
van szükség, akkor közösen egyeztetett bármely időpontban meg kell szervezni a
találkozót.
Kezdeményezheti: a
módszertani munkaközösség vezetője.
A feltételeket biztosítja:
az intézményvezető.
A módszertani
munkaközösségek részvétele a pedagógusok munkájának segítésében
A módszertani munkaközösségek közösen kialakított éves munkaterv
alapján dolgoznak. Ezek a programok szorosan kapcsolódnak az intézmény munkatervéhez,
illeszkednek a nevelési fő feladatokhoz, a tanév eseményeihez. A közös feladatok
kialakításában, illetve végrehajtásában valamennyi pedagógus részt vesz.
A pedagógus bármely szakmai kérdésben segítséget
kérhet a munkaközösség vezetőtől. Ha szükséges, akkor segítséget kérhetnek az
igazgatóhelyettesektől, vagy az intézményvezetőtől. Az intézményvezető
óralátogatásain –lehetőség szerint – részt vesznek a munkaközösség vezetők, így
az ezt követő óraelemzésen és konzultáción is jelen vannak. Ha órarendi okok
miatt a munkaközösség vezető az óralátogatáson nem tud jelen lenni, akkor más
időpontban végzi az óralátogatást. A pedagógus is kérheti, hogy bármely
kollégája óráját látogathassa.
A pályakezdő pedagógusok segítése a „Gyakornoki
szabályzatban” leírtaknak megfelelően történik.
5.
Gyermek- és ifjúságvédelem:
A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet szerint az intézmény
közreműködik a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében, a
veszélyeztetettség forrásának megszüntetésében. Ennek során együttműködik a
gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó
feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel, hatóságokkal.
Az igazgató a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok
ellátására külön megbízást ad. A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor
tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint
arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A gyermekvédelmi szolgálatokkal
való folyamatos kapcsolattartást a gyermekvédelmi felelős munkaköri leírása tartalmazza.
6.
Tanórán kívüli
foglalkozások:
Az intézmény működéséből adódóan ezek a foglalkozások
többnyire a diákotthon munkarendjébe illeszkednek.
A tanulási időt követően
szerveződnek a szaktárgyi szakkörök a felső tagozatosoknak, valamint a hittanórákra
jelentkező tanulók részére. A működő szakkörök felsorolását az éves
munkaterv tartalmazza.
A tanulást követő – vacsora
utáni – időszakban zajlanak a sportköri és egyéb jellegű szabadidős tevékenységek
alsó- és felső tagozatos tanulóknak külön-külön. Ezeket a foglalkozásokat is az
éves munkaterv tartalmazza. A foglalkozások tartalma változó a nevelőtanárok, a
gyermekfelügyelők hozzáértése, a gyermekek igénye, a tárgyi és anyagi
feltételek megteremthetősége szerint.
A fenti foglalkozásokon részt
nem vevő gyermekeknek lehetőségük van udvari, tornatermi, illetve benti
játékokra a gyermekfelügyelők irányításával.
A lehetőségekhez mérten
egy-egy csoport részt vehet a város által szervezett foglalkozásokon,
rendezvényeken.
A nevelőtanárok a nem csupán
csoportjuknak szervezett szabadidős tevékenységről rövid terveket írnak és a
foglalkozásokat saját csoportnaplójukban rögzítik.
A hallássérült gyermekek
számára tanévenként megrendezésre kerülő országos tanulmányi és
sportversenyek helyét és idejét az éves munkaterv rögzíti. A résztvevők
köre a háziversenyek alapján dől el.
Szakkörök: A különféle
szakkörök a tanulók képességeinek fejlődősét szolgálják. Jellegüket tekintve
lehetnek művészeti, technikai, szaktárgyi szakkörök, de szerveződhetnek
valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. Szakkör vezetését olyan
felnőtt is elláthatja, aki nem az intézmény dolgozója.
Iskolai sportkör: Tagja az
iskola minden tanulója. Az intézményi sportkör a testnevelési órákkal együtt
biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a
sportversenyekre.
Versenyek, vetélkedők,
bemutatók: A tehetséges tanulók képességeinek továbbfejlesztést segítik a
különféle (szaktárgyi, művészeti és sport) versenyek, vetélkedők, melyeket az
intézményben szervezünk, illetve a hallássérültek iskolái között éves
rendszerességgel bonyolítanak le.
Szabadidős foglalkozások: A
szabadidő hasznos és kulturált eltöltését szolgálják a felmerülő igényekhez és
a szülők anyagi helyzetéhez igazodó, különféle programok (túrák, korcsolya
utak, sítáborok, kirándulások, táborozások, színház, – és múzeumlátogatások,
klubdélutánok). Szabadidős programokhoz, tanulmányi kirándulásokhoz az
iskolabusz, valamint az intézményi személygépkocsi igénybe vehető. Ezeken a
részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
Iskolai könyvtár: A tanulók
egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon az iskolai könyvtár segíti.
7.
Tanítási időkeret:
A 2006. évi CXXI. Törvény 7.§
(6) bekezdésének megfelelően a tanítási időkeret számítása a fenntartói
jóváhagyásával az alábbiak szerint módosulhat:
A tanítási időkeretet az
adott tanítási napra tervezett órák számának megfelelően csökkenteni kell
minden olyan kieső tanítási nap után, amely
- a Munkatörvénykönyv 151.§
(2) bekezdésében megjelölt napjaira,
- keresőképtelenség
időtartamára esik,
- továbbá az intézmény
vezetője által engedélyezett olyan kieső tanítási napok után, amelyek
a)
az intézmény pedagógiai
programjában, szakmai programjában meghatározott kirándulások, üzemlátogatások,
táborok
b)
az pedagógiai programmal
összefüggő, éves munkatervben meghatározott versenyeken, rendezvényeken való
részvétel, tanuló kísérése
c)
az intézmény továbbképzési
programjában, éves beiskolázási tervében szereplő továbbképzések, illetve a
szakmai programmal összefüggő szakmai konferenciák, képzéseken való részvétel
d)
az országos és helyi mérés- értékelésben való közreműködés
e)
az intézményben történt nem várt
események (pl.: tűzeset, bombariadó stb.)
8.
Ünnepélyek, megemlékezések:
Az intézmény hagyományainak
ápolása, fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének
megőrzése, öregbítése a közösség minden tagjának kötelessége. A hagyományok
ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, felelősöket az intézmény éves
munkaterve tartalmazza.
Az intézmény hagyományos
ünnepi, kulturális rendezvényei:
-
Az aradi vértanúk (október 6.)
napját iskolai ünnepség keretében ünneplik a tanulók, életkoruknak megfelelő
szinten.
-
Az 1956-os forradalomról osztálykeretben
emlékeznek meg.
-
A nemzeti ünnep, március 15-e alkalmából iskolai szintű megemlékezés.
-
Az iskola alapításának évfordulója
október 15-én van. Az ünnepet előkészítő munkák, programok már szeptember végén
elkezdődnek. Október 15-e hetében Mlinkó-emléknapon iskolai ünnepség tartása.
-
Mikulás ünnepség
-
Karácsonyi ünnepség
-
Farsangi jelmezes mulatság
-
Anyák napjára ajándékkészítés
osztálykeretben történik.
Az
ünnepélyek szervezéséért felelős pedagógus munkáját minden nevelőnek segítenie
kell.
9.
A gyermekek, tanulók
felvétele:
Felvétel az óvodába:
Az óvodába lépés feltétele a
Beszédvizsgáló Országos Szakértői Bizottság illetve a Hallásvizsgáló Országos
Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vagy a Heves megyei Gyógypedagógiai
Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló
Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye.
Felvétel az iskolába:
Az iskola, felvételi
körzetéből, minden jelentkező tanköteles hallássérült, illetve beszédfogyatékos
gyermeket felvesz. Az első évfolyam első osztályába történő beiratkozás feltétele,
hogy a gyermek a megfelelő szakértői bizottság szakvéleményével rendelkezzen,
és a szülő kérje gyermeke felvételét.
Az előkészítő illetve az első osztályba történő
beiratkozáskor be kell mutatni:
-
a gyermek születési anyakönyvi
kivonatát
-
a szülő személyi igazolványát
-
a gyermek felvételét javasoló
óvodai szakvéleményt (ha óvodás volt)
-
a Beszédvizsgáló Országos
Szakértői Bizottság illetve a Hallásvizsgáló Országos Szakértői és
Rehabilitációs Bizottság szakvéleményét
-
a gyermek egészségügyi könyvét.
Felvétel az iskola
magasabb évfolyamára:
A 2-8 évfolyamra történő
jelentkezéskor be kell mutatni:
-
a tanuló anyakönyvi kivonatát
-
a szülő személyi igazolványát
-
az elvégzett évfolyamokat tanúsító
bizonyítványt
-
az előző iskola által kiadott
átjelentkezési lapot
-
a Beszédvizsgáló Országos
Szakértői Bizottság illetve Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs
Bizottság szakvéleményét.
Diákotthon:
A diákotthonba felvételre
kerülnek az intézmény óvodájába, iskolájába járó gyermekek, illetve tanulók
közül azok, akiknek a felvételét a szülők kérik. Ugyancsak felvételre kerülhetnek
az egri iskolákba integrált hallássérült tanulók.
A javító és osztályozó
vizsgák rendje:
A javító és osztályozó vizsgák
– igazgató által kijelölt – időpontjáról és a vizsgák követelményeiről az
osztályfőnök értesíti a tanulókat és a szülőket.
A vizsgabizottság kijelölése az
általános igazgatóhelyettes feladata.
A
vizsgabizottság elnöke az általános igazgatóhelyettes, vagy megbízottja, tagja
két vizsgáztató tanár, egyikőjük a jegyzőkönyvet vezeti. A jegyzőkönyvet
mindhárman aláírják.
Az
eredmény kihirdetése a bizonyítvány kiosztásával egyidejűleg történik.
10. A tanulók távolmaradására, mulasztására vonatkozó
szabályok:
Az intézményi foglalkozásokról való távolmaradást igazolni
kell. Az intézmény a tanuló mulasztására vonatkozó adatokat köteles
regisztrálni. A szülő egy tanítási évben 3 napot igazolhat.
Az osztályfőnök indokolt
esetben legfeljebb 3 napot engedélyezhet. Az ezt meghaladó engedélyezés
igazgatói hatáskör.
A hiányzást követő héten a
mulasztást igazolni kell. Ha a gyerek beteg volt, akkor orvosi igazolást kell
hoznia. Ha a tanuló bármilyen okból nem tud az intézményben megjelenni, akkor
azt a szülőnek, gondviselőnek a hiányzás első napján közölni kell az
osztályfőnökkel, vagy nevelőtanárral.
Az igazolás elmulasztás
igazolatlan hiányzásnak minősül. Az igazolatlan mulasztások csökkentése
érdekében az osztályfőnök, a nevelőtanár és a GYIV felelős együtt jár el.
Az első igazolatlan mulasztás
esetén – az osztályfőnök jelzése alapján – az igazgató felszólítja a szülőt,
vagy gondviselőt a tanuló rendszeres iskolába járására. Ismételt igazolatlan
mulasztás esetén feljelentést tesz az 1. fokú szabálysértési hatóságnál.
11. A tanulók jutalmazásának elvei és formái:
A tanulók jutalmazásánál az elért tanulmányi eredményekre,
a közösség érdekében kifejtett tevékenységekre, magatartásra, szorgalomra, az
intézmény hírnevét öregbítő eredményekre kell figyelemmel lenni. Részletes
szabályozása a Pedagógiai Programban található.
12. Fegyelmező intézkedések:
Azokat a tanulókat, akik az iskolai, illetve a diákotthoni
rendet tanórán, vagy tanórán kívüli foglalkozáson megszegik, vagyis az
intézményi közösség normáit sértik, fegyelmező intézkedésben kell részesíteni.
Az intézkedést minden esetben szóbeli figyelmeztetésnek kell megelőznie. Részletes
szabályozása a Pedagógiai Programban található.
13. Az iskolai agresszió kezelése, a mediátori feladatok
ellátása
Az iskolai agresszióval
kapcsolatos mediátori feladatokat szakember látja el. Az agresszió kezelésével
kapcsolatos teendők a Pedagógiai Program II. fejezetének 5. pontjában
olvashatók.
A mediátor az intézmény mentálhigiénikus végzettségű
gyógypedagógus alkalmazottja. A mediátori feladatok ellátásával az igazgató
bízza meg abban az esetben, ha a konfliktus kezelése egyénileg, vagy az
érintett csoportban ezt szükségessé teszi.
A mediátor közreműködését
kezdeményezheti:
Ø
a konfliktus kezelésében részt
vevő pedagógus, vagy nem pedagógus munkatárs,
Ø
szülő,
Ø
igazgatóhelyettesek,
Ø
igazgató.
A csoportmegbeszélések
helyszíne lehet az intézmény bármely csoportszobája, vagy az intézmény bármely
alkalmas helyisége.
A mediátor tevékenységéről
köteles írásban beszámolni az intézményvezetőnek, legkésőbb tevékenysége
befejeztének 8. napjáig.
A mediátor kérheti más
szakember segítséget, ha ezt szükségesnek tartja (pszichológus, pszichiáter).
Ennek feltételeit az igazgató köteles megteremteni.
14. Fegyelmi büntetések:
A tanulók munkafegyelmének kialakítása az osztályfőnök, az
osztályban tanító nevelők, a diákotthoni nevelőtanárok, gyermekfelügyelők közös
feladata. Helyes szabályrendszerek kialakításával, annak következetes
betartatásával, a tanulási módszerek megtanításával, a tanulók megfelelő
terhelésének biztosításával el kell érni a helyes munkafegyelem kialakítását.
A fegyelmi eljárás részletes szabályozása a Pedagógiai
Programban található.
15. A tanulók közösségei, a diákönkormányzat:
A tanulók érdekeik érvényesítésére diákönkormányzatot
(továbbiakban: DÖK) hozhatnak létre. A DÖK tevékenysége a tanulókat érintő
valamennyi kérdésre kiterjed. A DÖK a saját hatáskörébe tartozó döntések előtt
a nevelőtestület véleményét az igazgató útján kéri meg.
A kapcsolattartás formái:
-
Személyes megbeszélés.
-
Tárgyalás, értekezlet, diákgyűlés.
-
Írásos dokumentumok, tájékoztatók átadása.
Az intézményvezetés:
-
Átadja a diákönkormányzatnak a véleményezési, egyetértési,
javaslattételi jogok gyakorlásához szükséges dokumentumokat.
-
A dokumentumokhoz kérésre tájékoztatást, felvilágosítást tartanak.
-
Megjelennek a diákgyűléseken, a DÖK javaslatait, véleményét figyelembe
veszik döntéseik során.
A diákönkormányzat:
-
Gondoskodik a véleményezési, egyetértési, javaslattételi joggal
kapcsolatos dokumentumok áttekintéséről, a jogok gyakorlásáról. Az ezekkel kapcsolatos
vélemények beszerzéséről az intézményvezető gondoskodik.
-
Aktívan részt vesznek, azokon a fórumokon, amelyen megjelenni
jogosultak.
-
Gondoskodnak az intézményvezetés tájékoztatásáról.
A DÖK-nak nyújtott támogatás
A DÖK munkáját a tanulók által felkért intézményi pedagógus
segíti, aki eljárhat a DÖK képviseletében is. A DÖK rendezvényeit a Mlinkó
István Alapítvány és az intézmény támogatja.
A DÖK a nevelőtestület előzetes véleményének kikérésével
dönt:
-
Saját működéséről.
-
A DÖK működéséhez biztosított pénzeszközök felhasználásáról.
-
Hatásköreinek gyakorlásáról.
-
Egy tanításnélküli munkanap programjáról.
A DÖK szervezeti és működési szabályzatát a tanulóközösség
fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá.
A DÖK véleményét ki kell kérni:
-
A tanulók nagyobb közösségét érintő döntések meghozatalánál.
-
A tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez,
elfogadásához.
-
A tanulói versenyek, pályázatok meghirdetéséhez, az iskolai sportkör
működési rendjének megállapításához.
-
A tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához.
Jogainak megsértése esetén 15 napon belül kérelmet
nyújthat be a fenntartóhoz.
A tanulók rendszeres tájékoztatása történhet:
-
A havonta tartandó DÖK ülésein.
-
Tanévnyitó, tanévzáró megbeszéléseken.
-
Iskolagyűlésen.
-
Osztályfőnöki órán.
-
Iskolai faliújságra kitett hirdetményeken.
-
Hirdetőkönyv útján.
IV.
rész
Egyéb
rendelkezések
1. Rendszeres
egészségügyi felügyelet és ellátás rendje:
Az intézmény tanulóinak rendszeres egészségügyi,
audiológiai ellátásáról két főállású ápolónő, audiológiai asszisztens, részmunkaidős
gyermekgyógyász szakorvos és fül-orr-gége szakorvos gondoskodik.
Az intézmény tanulói,
tanévenként, szervezett fogorvosi ellátásban
részesülnek, a szakrendelő által meghatározott
időpontban.
Az ápolónők gondoskodnak a kötelező védőoltások
lebonyolításáról, a gyermekek egészségi és higiénés állapotáról.
A városi Egészségügyi Alapellátás által biztosított
iskolavédőnő, heti rendszerességgel látogatja az
intézményt és segíti a tanulók egészségi ellátását.
Az osztályfőnökök, gyermekvédelmi feladataik ellátása
során, figyelemmel kísérik az egészségileg veszélyeztetett gyermekeket és
fokozatosan ügyelnek a rendszeres orvosi ellenőrzésükre.
2. Tankönyvrendeléssel
kapcsolatos feladatok:
Az egyes osztályfokokon, a tantárgyakhoz használt
tankönyvek jegyzékét, a szakmai munkaközösség és a tantárgyat tanítók közösen
állítják össze, az országos tankönyvjegyzék megjelenését követően. Azoknál a
tantárgyaknál, ahol nincs munkaközösség (pl. földrajz, kémia) ezeket a tárgyakat
tanító nevelők közössége állítja össze.
Törvényi rendelkezések szerint, a tanulók, fogyatékosságuk
alapján, ingyenes tankönyvellátásban részesülnek. A tankönyvellátással
kapcsolatos feladatokat az igazgató által megbízott tankönyvfelelős irányítja
és végzi.
Az osztály tankönyvrendelését az osztályfőnök állítja
össze az osztályban tanító nevelők javaslatára.
3. A
tanulók díjazása
Szabadidőben, szakkörön, tanórákon elkészült
munkadarabokat a tanulók hazavihetik. A foglalkozást vezető pedagógus döntése
alapján a mintadarabok intézményi kiállításra, ajándékozásra használhatók.
4. Diákigazolványok
kiadásának, megrendelésének rendje:
A Kormány 30/1999. (II.15.) számú rendelete alapján az
Oktatási Miniszter 15/1999. (III.24.) számú rendelete szabályozza az
igénylőlapok rendelésének, kitöltésének, beküldésének módját, valamint a
térítés költségeit.
Intézményi szabályozás:
-
Az igénylőlapok megrendeléséről, átvételéről, visszaigazolásáról,
nyilvántartásáról, az összesített igénylés visszaküldéséről a rendeletben
meghatározott időkeret szerint az intézmény igazgatója gondoskodik. Ő felel a
diákigazolványok sorszámának nyilvántartásáért is.
-
Az osztályfőnökök felelősek az igénylőlapok helyes kitöltéséért, a
fénykép és a térítési díj összegyűjtéséért és annak határidőre történő
leadásáért.
5. Munkavédelem,
tűzvédelem, balesetvédelem, rendkívüli események szabályozása:
Az intézmény külön szabályzatai:
-
Munka – és balesetvédelmi szabályzat
-
Tűzvédelmi szabályzat.
A szabályzatok betartása és betartatása az intézmény
minden dolgozójának és tanulójának kötelessége.
Az intézmény a dolgozók foglalkozás-egészségügyi
ellátására szerződést köt.
A nevelő-oktató munka biztonságos és egészséges
feltételeinek megteremtése, a tanulóbalesetek megelőzése érdekében teendő
intézkedések az igazgató hatáskörébe tartoznak.
Minden pedagógus törvényből fakadó kötelessége, hogy a
rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges
ismereteket átadja és ezek elsajátításáról meggyőződjön.
Az iskolán kívüli rendezvényeken a kísérő tanár
kötelessége, hogy a veszélyforrásokra, az elvárható magatartásra a tanulókat
figyelmeztesse.
A balesetveszély észlelésekor, annak elhárítása érdekében
mindenki köteles az azonnali intézkedéseket megtenni, ha erre nincs lehetőség
azonnal fel kell hívni az igazgató, a balesetvédelmi felelős figyelmét a
veszély forrására.
Ha a gyermeket baleset érte, a foglalkozást tartó
pedagógus, illetve a felügyeletet ellátó gyermekfelügyelő kötelessége az elsősegély
nyújtás, az intézkedés megtétele. A balesetről értesíteni kell az igazgatót, és a szülőt. A baleseti jegyzőkönyvet fel kell venni
és át kell adni az igazgatónak.
Ha az intézmény a veszélyeztető okokat nem tudja
megszüntetni, segítséget kell kérnie a fenntartótól.
Három napon túl gyógyuló balesetet haladéktalanul ki kell
vizsgálni, arról jegyzőkönyvet kell felvenni, amit legkésőbb a tárgyhót követő
hónap 8. napjáig meg kell küldeni a
fenntartónak. A súlyos balesetet telefonon, vagy személyesen azonnal jelenteni
kell a fenntartónak
Rendkívüli esemény:
Tűz- és bombariadó esetén legfontosabb az intézmény
épületének minél gyorsabb elhagyása, a tanulók, dolgozók biztonságos helyre
juttatása. Ennek érdekében tűz- és bombariadót évente két alkalommal kell
gyakorolni.
Rendkívüli helyzet esetén az igazgató a főjegyzővel
egyeztetve rendkívüli szünetet rendelhet el. A rendkívüli helyzetet (tűz- és
bombariadó, árvíz, más katasztrófa) azonnal jelenteni kell a fenntartónak,
szükség esetén a rendőrségnek, a tűzoltóságnak, a katasztrófavédelemnek.
6. A
térítési díjak befizetésének rendje:
Étkezési térítés:
Az intézetben bennlakó tanulók térítési díjként a
mindenkori napi nyersanyagnorma 50 %-t fizetik. Ugyanennyit térítenek a más
iskolába járó, de a diákotthonban lakó tanulók is.
A havi térítési díj mértékét a várhatóan az intézményben
töltendő napok után kell kiszámítani. Ezt az összeget minden hónap 10. napjáig
kell befizetni. A hétfőn, 14 óráig be nem jelentett hiányzó esetében, hétfőre
egész napos térítési díjat számolunk fel. A hiányzásokkal korrigált térítési
díj előírást a tényleges befizetésekkel összevetve minden hónap végén
megállapítjuk a hátralékot, vagy a túlfizetést. A hátralékot a következő hónap
10-ig rendezni kell. A túlfizetések a következő hónapra, tanévre átvihetők.
Tanév végén a túlfizetés igazgatói engedéllyel visszafizethető.
Térítési díj hátralék esetében,
a szülőknek járó egyéb juttatás összege térítési díj törlesztésére csoportosítható
át, a szülő írásbeli hozzájárulásával.
Utiköltség térítés:
A tanulók hétvégi utazása tömegközlekedési eszközzel
történik. Az utiköltség térítést a mindenkor érvényes Társadalom Biztosítási
törvény előírásai szerint kell elszámolni.
7. A
mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör:
A tanulók rendszeres testedzését az óratervben előírt
testnevelés órákon, tömegsport foglalkozásokon, délután szervezett egyéni,
osztály, sportcsoport foglakozásokon, valamint iskolai, területi, országos
versenyekre való felkészüléssel kell biztosítani.
Az iskolai sportkör működéséért a testnevelő tanár a
felelős.
A sportkör vezetője tartja a kapcsolatot az intézményvezetéssel.
8. Reklámtevékenység
szabályai:
Az intézményben engedélyezett a reklámtevékenység, ha a
reklám a gyermekeknek, a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal,
környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti, kulturális tevékenységgel függ össze.
A reklámtevékenység engedélyezése igazgatói hatáskör.
9. Az
iskolai könyvtár:
Nyitva tartás a munkatervben meghatározott
időbeosztásban.
Alapkövetelmények:
-
olyan, a használók által könnyen megközelíthető helyiség, amely alkalmas
az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű
foglalkoztatására
-
könyvtáros tanár (tanító) alkalmazása
-
legalább 3000 könyvtári dokumentum megléte
-
tanítási napokon a tanulók és a pedagógusok dolgozók részére megfelelő
időpontban nyitva tartás biztosítása.
Az iskolai könyvtár feladatait, fejlesztésének elveit, a
dokumentumok nyilvántartásba vételét a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet
tartalmazza.
Az iskolai könyvtár működése:
-
az iskolai könyvtárat az intézmény tanulói, pedagógusai és egyéb
dolgozói használhatják. Kívülállók az igazgató engedélyével vehetik igénybe.
-
beiratkozás a könyvtárosnál történő jelentkezéskor, az arra
meghatározott nyomtatványon történik
-
a könyvtári szolgáltatásokat a beiratkozottak, az engedélyezettek,
valamint a tanórai, tanórán kívüli résztvevők vehetik igénybe
-
a könyvtárhasználat szabályait a jelentkezőkkel és a használókkal
ismertetni kell és jól látható helyen ki kell függeszteni
-
a könyvtárat könyvtári tanóra megtartására bármikor igénybe lehet venni
a tanítás ideje alatt.
V.
rész
Gazdasági
tevékenység
Az intézmény részben önálló költségvetési szervezet. A
pénzügyi és gazdasági tevékenységet az önálló Szalaparti EGYMI és az intézmény
együtt látja el, a 2007. július 1-től érvényes
együttműködési megállapodásban rögzítettek szerint. (1. sz. melléklet)
E megállapodás rögzíti a gazdálkodás – különösen a
kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, a szakmai teljesítés igazolása, az érvényesítés,
utalványozás gyakorlásának módját.
A Mlinkó EGYMI a saját előirányzatai felett teljes
jogkörrel, önállóan rendelkezik. A jóváhagyott bér- és létszámkerettel önállóan
gazdálkodik.
Fentiek biztosítása érdekében az iskolai szervezethez
csatoltan gazdasági csoport működik.
Feladata:
a működéshez szükséges feltételek biztosítása,
a megállapodásban rögzített feladatok ellátása,
az igazgató döntési és információs tevékenységének
segítése.
A feladatok megoszlása a csoport tagjai között:
Gazdasági csoportvezető:
Megszervezi és irányítja a
csoport munkáját. Ellenőrzi a szabályzatok betartását, és a bérkönyvelést.
Munkaügyi, személyügyi
feladatokat lát el, és megszervezi a személyi juttatások szabályos fizetését,
nyilvántartását. Vezeti és ellenőrzi a havi bérelőirányzatokat, és a felhasználást.
Előkészíti a költségvetési
tervezést, beszámolást. Az előirányzatokat, és azok módosításait folyamatosan
vezeti.
Biztosítja a készpénzforgalom
szabályosságát, és előkészíti, szervezi a leltározást.
A pénzügyi és gazdasági
feladatokkal kapcsolatban egyeztet az önálló intézmény munkatársaival.
Élelmezésvezető:
Az intézmény saját konyhájában
folyó élelmezési tevékenység irányítását és ellenőrzését végzi a vonatkozó
jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően. Az élelmezési szervezet felépítését,
a munkakörökre előírt részletes feladatokat az Élelmezési Szabályzat tartalmazza.
Szervezési, irányítási és ellenőrzési tevékenysége az alábbi munkakörökre
terjed ki:
-
szakács
-
konyhalány
Iskolatitkár:
Segíti az intézményi programok
lebonyolítását. Vezeti a tanulókkal kapcsolatos nyilvántartásokat. Analitikus
nyilvántartásokat vezet.
Gondnok, adminisztrátor:
Az intézmény működését,
zavartalan üzemeltetését biztosító szerteágazó feladatot lát el.
Szervezési, irányítási és
ellenőrzési tevékenysége az alábbi munkakörökre terjed ki:
-
karbantartók
-
takarítók
-
portások
-
mosodai dolgozó.
Az intézmény ügyvitelével
kapcsolatos gépelési, adminisztrációs munkák konkrétan meghatározott hányada,
anyag, fogyóeszköz nyilvántartás vezetése. MÁK jelentő felelős feladatok
ellátása.
Pénztáros, analitikus könyvelő:
A pénzügyi,
gazdasági események analitikus feldolgozása. Munkáját az érvényes jogszabályok
alapján elkészített Számlarend és Házipénztár-kezelési szabályzat szerint végzi.
-
Kezeli az intézmény házipénztárát, a Házipénztár-kezelési szabályzatnak
megfelelően, vezeti az előlegnyilvántartást
-
számítógépes operátori feladatokat lát el
-
Vezeti a pályázati támogatási analitikákat és a térítési díj
nyilvántartást.
Raktáros:
Az élelmiszer,
anyag-fogyóeszköz raktáros egyszemélyes felelőséggel kezeli a raktárakat.
Munkáját a vagyonkezelésre vonatkozó szabályzatok alapján végzi. Élelmezéssel
kapcsolatos analitikákat vezeti.
A gazdasági tevékenység
A beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet
az Eszközbeszerzési és közbeszerzési szabályzat tartalmazza.
Belföldi és külföldi kiküldetések:
Elrendelése az igazgató hatásköre az elszámolással
kapcsolatos teendőket a Számlarend és számviteli politika c. szabályzat
tartalmazza.
Reprezentációs célú kiadások:
Nem tervezhető – forráshiány miatt.
Gépjárművek igénybevételének és használatának rendje:
Gépjármű üzemeltetési szabályzat alapján
Pénzgazdálkodás:
Az átutalásos pénzforgalom a Szalaparti EGYMI
bankszámláján bonyolódik.
Az intézmény feladatainak ellátását szolgáló kötelezettség
vállalás az igazgató hatáskörébe tartozik. A kötelezettségvállalás az önálló
szervezet gazdaságvezetőjének az ellenjegyzése után és csak írásban történhet
meg. A kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése előtt a
megbízott könyvelőnek kell az érvényesítést elvégezni az önálló szervezetnél.
A kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének
elrendelése (utalványozás) az igazgató jogosult. Ellenjegyző az önálló szervezet
gazdasági vezetője.
Az utalványozás érvényesített okmányon történik, melynek
tartalmaznia kell a jogszabályban előírtakat, valamint az érvényesítő,
utalványozó és ellenjegyző aláírását.
A készpénzes forgalom az intézményben biztosított
Bér- és létszámgazdálkodás:
Az intézmény önálló bérgazdálkodó. Utalványozó az
igazgató, ellenjegyző az önálló szervezet gazdasági vezetője.
Az éves költségvetésben engedélyezett bérkeret és létszám
betartásáért az igazgató felelős.
A dolgozók felvételéről, bérezéséről a jogszabályok
alapján az igazgató dönt.
A béremelésekről az intézet vezetőségének javaslata
alapján és a szakszervezet egyetértésével az igazgató dönt.
Változó és alkalmi bér kifizetését az igazgatóhelyettesek
és a gazdasági csoport vezetőjének javaslata alapján az igazgató engedélyezi.
Az intézmény vagyonának kezelése:
A tárgyi eszközök, a fogyóeszközök és anyagok
nyilvántartásának rendjét és azokkal való gazdálkodást szabályzatok rögzítik.
-
Leltározási szabályzat
-
Selejtezési szabályzat
-
Eszköz- és anyagkezelési szabályzat.
A raktári készletváltozás körében az alábbiak
rendelkeznek utalványozási jogkörrel:
-
gazdasági csoport vezetője
-
diákotthon vezetője
Gépjármű üzemeltetés:
A pedagógiai szakszolgálat hatékonyságának érdekében az
intézmény személyautót üzemeltet, ami az utazótanárok munkavégzését segíti. A
gyermekek szállítása és az anyagbeszerzés könnyítése érdekében autóbuszt is
üzemeltet. Az erre vonatkozó előírásokat a Gépjármű-üzemeltetési szabályzat
tartalmazza.
Mosoda:
Az intézeti textíliák és a gyermekek ruházatának mosására
mosoda üzemel. Működésének szabályozása a Mosodaműködési utasításban rögzítjük.
Étkezés:
A diákotthonban lakó gyermekek és a dolgozók
étkeztetésének biztosítása érdekében konyha üzemel. Az élelmezés teljeskörű
szabályozását az Élelmezési szabályzatban írtuk elő.
Erőforrás-kihasználtság:
Az intézmény plusz bevétel érdekében, esetleges szabad
kapacitását kihasználva, pedagógiai szakmai szolgáltatást végezhet
(szűrővizsgálatok, tanácsadás), szállásértékesítést, étkeztetést,
rendezvényszervezést és személyszállítást vállalhat. Helyiségek bérbeadása csak
abban az esetben lehetséges, ha az intézmény működését nem zavarja.
A beérkezett megrendelőket az igazgatóval engedélyeztetni
kell. A feladatokra kijelölt dolgozók teljeskörű ügyintézésért felelnek.
Feladataik a munkaköri leírásokban vannak rögzítve.
Fizetési előleg:
Az intézet dolgozói fizetési előleget vehetnek fel.
Keretösszeg az éves bérkeret 5 ezreléke. A fizetési előleg nem lehet több a
minimálbér ötszörösénél és hat hónap alatt vissza kell fizetni. A benyújtott
igények elbírálása havonta történik. Engedélyező az igazgató és a gazdasági
vezető, a közalkalmazotti tanács és a szakszervezet javaslata alapján.
Munkáltatói lakásépítési, –felújítási kölcsön:
Az intézet a költségvetési kerettől elkülönítve
lakásépítési, –vásárlási és –felújítási célra pénzeszközt tartalékol.
A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, az intézmény
ellenőrzési nyomvonalát és a kockázatok kezelését a FEUVE rendszer tartalmazza.
Záradék
Hatályosság, hozzáférhetőség:
A szervezeti és működési szabályzat visszavonásig
érvényes. Az intézmény igazgatója gondoskodik arról, hogy a Szervezeti és Működési
Szabályzat minden dolgozó számára hozzáférhető legyen. Egy-egy példány
megtalálható a könyvtárban, tanáriban, portán.
Az intézmény szabályzatai:
1. Kollektív
Szerződés
2. Házirend
3. Közalkalmazotti
szabályzat
4. Az
iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata
5. Pénzkezelési
szabályzat
6. Számlarend
és számviteli politika
7. Iratkezelési
(adatkezelési) és bizonylati szabályzat
8. Leltározási
és selejtezési szabályzat
9. Élelmezési
szabályzat
10. Belső ellenőrzési
nyomvonal és szabályzat
11. Eszköz és anyagkezelési
szabályzat
12. Tűzvédelmi szabályzat
13. Munkavédelmi szabályzat
14. Gépjármű üzemeltetési
szabályzat
15. Eszközbeszerzési és
közbeszerzési szabályzat
16. Ügyrend
17. Önköltség számítási
szabályzat
18. Kockázatértékelési
szabályzat
19. Szabálytalanság
kezelésének eljárásrendje
20. Eszközök és források
értékelésének szabályai
21. Munkaköri leírások
A Mlinkó István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani
Intézmény és Diákotthon dolgozói az intézményi szervezeti és működési
szabályzatban történt módosítást, kiegészítést megismerték és elfogadták. Ezt a
tényt intézményegységenként az aláírási ívek igazolják.
Eger, 2010. február 4.
Muraközy
Andrea
igazgató
