Pedagógiai Program

 

 

TARTALOMJEGYZÉK

 

I.       Bevezető................................................................................................................................................................. 3

I.1.    Az intézmény adatai és működése.............................................................................................. 3

I.2.    Az intézmény növendékei - rövid szociológiai helyzetkép.......................................... 4

I.3.    A működési feltételek......................................................................................................................... 5

I.4.    Az intézmény szervezeti felépítése, vezetése........................................................................ 6

I.5.    Kapcsolataink......................................................................................................................................... 7

II.     NEVELÉSI PROGRAM............................................................................................................................................ 8

II.1.   Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...................................................................................................................................................... 8

A pedagógiai munka alapelvei................................................................................................................. 8

A nevelő-oktató munka célja................................................................................................................... 8

A nevelő- oktató munka feladatai........................................................................................................... 9

A nevelő-oktató munka módszerei és eljárásai..................................................................................... 10

II.2.      A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...................... 11

II.3.      A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok...................................................... 12

II.4.      A személyiségfejlesztést és közösségfejlesztést szolgáló tevékenységek színterei       14

A tanulói személyiség fejlesztésének fontos színtere a tanítási óra és a délutáni tanóra...................... 14

Személyiség és közösségfejlesztést szolgáló tevékenységek a tanítási órán kívül................................ 14

II.5.      A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek 16

II.6.      A tehetség, a képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:      17

II.7.      Gyermek - és ifjúságvédelem........................................................................................................ 17

II.8.      Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése.......... 19

II.9.      Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek:................................... 19

II.10.    A nevelő-oktató munka minőségbiztosítási rendszere.......................................... 20

II.11.    A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések
 jegyzéke................................................................................................................................................... 20

II.12.    A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei......................................................................................... 20

II.13.    Egészségnevelési program............................................................................................................ 20

II.14.    Környezeti nevelési program..................................................................................................... 20

Törvényi háttér..................................................................................................................................... 20

Helyzetkép........................................................................................................................................... 21

Alapelvek, célok.................................................................................................................................... 21

Konkrét célok és feladatok.................................................................................................................... 22

Tanulásszervezési és tartalmi elemek................................................................................................... 22

Ellenőrzés.............................................................................................................................................. 23

III.    Működést meghatározó elvek, szabályok................................................................................ 24

III.1.     Az iskolába lépés feltételei....................................................................................................... 24

Az iskola első évfolyamán, előkészítő 1. osztályba:............................................................................ 24

Az iskola magasabb évfolyamain:......................................................................................................... 24

III.2.     A továbbhaladás feltételei...................................................................................................... 24

III.3.     A tanulók iskolai beszámoltatásának rendje, formái........................................ 25

Az írásbeli beszámoltatások korlátai.................................................................................................... 26

Az otthoni és diákotthoni felkészüléshez előírt feladatok.................................................................... 26

Az értékelés formái és rendszeressége.................................................................................................. 26

A 4 – 8 évfolyamos tanulók értékelése................................................................................................. 27

A magatartás és szorgalom minősítése az 1. évfolyamtól a 4. évfolyam első félévéig.......................... 28

Magatartás és szorgalom minősítése 4. évfolyam tanév végétől 8. évfolyamig.................................... 28

A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei............................................................... 29

A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei............................................................... 30

A tanulók jutalmazása........................................................................................................................... 31

A tanulók büntetése.............................................................................................................................. 32

III.4.     A tanulók fizikai állapotának felméréséhez szükséges módszerek............ 33

III.5.     A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei.......................................... 33

III.6.     Az iskola tantárgyi rendszere, óraterve........................................................................ 34

Óraterv.................................................................................................................................................. 37

IV.    A diákotthon nevelési programja................................................................................................... 38

IV.1.     A diákotthon feladata................................................................................................................ 39

IV.2.     A diákotthoni működése.............................................................................................................. 39

Személyi feltételek................................................................................................................................ 40

A munkaidő szervezése........................................................................................................................ 40

Tárgyi feltételek.................................................................................................................................... 40

IV.3.     A diákotthoni oktató-nevelőmunka tartalma......................................................... 41

A nevelőmunka tervezése..................................................................................................................... 41

Tanulás a diákotthonban....................................................................................................................... 41

Az iskolai ismeretek megszilárdításának lehetőségei a szervezett tanuláson kívüli időben.................. 42

IV.4.     A diákotthoni tevékenységek.................................................................................................... 42

Felkészítő foglalkozások....................................................................................................................... 42

Szabadidős tevékenységek.................................................................................................................... 43

A tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások............................................................................. 43

IV.5.     A diákotthon kapcsolatai......................................................................................................... 44

IV.6.     Napirend................................................................................................................................................... 45

Diákotthoni heti órakeret 8 évfolyamra................................................................................................ 46

V.     Az óvoda nevelési programja............................................................................................................. 47

V.1.      Az óvoda helye az intézmény egységében:......................................................................... 47

V.2.      A pedagógiai munka feltételei:................................................................................................ 47

V.3.      Az óvodai nevelés célja általában:..................................................................................... 48

Kiemelt feladatok:................................................................................................................................. 48

V.4.      Az óvodai munka tervezése, adminisztrációja............................................................ 49

Napirend:.............................................................................................................................................. 49

V.5.      Térítés nélkül igénybe vehető szolgáltatások............................................................ 50

V.6.      A továbbhaladás feltételei...................................................................................................... 50

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére............................................................................................. 50

V.7.      Az óvodai élet tevékenységi formái...................................................................................... 51

VI.    A szakszolgálatban folyó munka.................................................................................................. 52

VI.1.     A korai gondozás.............................................................................................................................. 52

VI.2.     Integrált tanulók megsegítése............................................................................................... 53

VII.   Érvényesség....................................................................................................................................................... 53

 

I.                   Bevezető

 

Egerben a siketek iskolája 1901. október 15-én a Király utca - ma Bartók Béla tér - 14. és 16. számú bérelt házakban kezdte meg működését öt tanulóval.

Az első igazgatónak, Mlinkó Istvánnak mindenre kiterjedő munkával kellett megalapoznia a növendékek szociális biztonságát, valamint eredményes oktatásukat, hogy bebizonyíthassa: nem felesleges idő- és pénzpazarlás a velük való foglalkozás.

A beiskolázott tanulók egyre növekvő száma egy korszerű, tágas iskola építését tette szükségessé. 1928 szeptemberére elkészült a mai Klapka utcai intézet, mely azóta is színhelye az északi régióban élő hallássérült gyermekek oktatásának. A speciális gyógypedagógiai munka fő célkitűzése az alapítás óta változatlan: a hallássérült gyermekek hangos beszédre nevelése, nyelvi elmaradásuk hatékony csökkentése. 2005 óta foglalkozunk beszédfogyatékos kisgyermekek fejlesztésével, akiknél szintén a nyelvi elmaradás hatékony csökkentése a cél.

 

I.1.        Az intézmény adatai és működése

 

Az iskola hivatalos elnevezése:

MLINKÓ ISTVÁN EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY ÉS DIÁKOTTHON

Az iskola fenntartója:

HEVES MEGYE ÖNKORMÁNYZATA

Az iskola alapító okiratának, működési engedélyének száma, kelte:

14/2008. (II.29.) Eger, 2008. március 1.

Az iskola székhelye:       EGER

Az iskola postacíme:     3300 Eger, Klapka György út 10.

                                      Telefon 36-518-942; 518-943 Fax: 36-515-411

                                      e-mail: iskola@mlinko-eger.sulinet.hu

Az iskola beiskolázási körzete:

Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye (szülői kérésre, egyéni mérlegelés alapján más megye területéről is fogad tanulókat).

 

A hallássérült kisgyermekeket a Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, a beszédfogyatékos gyermekeket a Heves Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, szakvéleménye alapján látjuk el szakszolgálatunkban (korai gondozott vagy integrált fejlesztettként), illetve vesszük fel óvodánkba, iskolánkba. A Igény szerint diákotthoni elhelyezést is nyújtunk. A látássérült gyermekeket szakszolgálatunk, a Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleménye alapján fejleszti korai gondozottként, illetve integrált oktatottként.

Pedagógiai programunkat, helyi tantervünket meghatározza az a tény, hogy tanulóink különböző mértékben hallássérült (nagyothalló és siket), beszédfogyatékos, valamint halmozottan sérült (tanulásban is akadályozott és/vagy részképesség zavarral, magatartászavarral küzdő) gyerekek. Oktató-nevelő munkánkat az Oktatási Törvény, valamint a fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvei határozzák meg. Az azokban meghatározott teljesítmény elérésére törekszünk tanulóinknál.

 

I.2.        Az intézmény növendékei - rövid szociológiai helyzetkép

Növendékeink Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye különböző településein élő családok gyermekei (megközelítően 70% - 30% a megoszlás)

A családok egy jelentős része a társadalom perifériáján él. A szülők munkanélküliek, az elhelyezkedés esélye nélkül, akiknek kizárólagos jövedelme a családi pótlék és az önkormányzatok által folyósított segély. E családoknál gyakorta hiányzik az emberi lét minimumát jelentő élelem, elfogadható lakás, fűtés, világítás, ruházat. A szülők másik csoportja maga is hallássérült (10 %), ezért munkát is nehezebben kapnak. Többségük rokkantnyugdíjból él.

A közszolgálatban dolgozó, vagy kisvállalkozó szülők közül is többen elveszítették munkahelyüket. E szülők szorgalmas, a család számára többletmunkával, akár alkalmi munkával is igyekszenek előteremteni a legszükségesebbeket.

A biztos egzisztenciát teremtők között megtalálható az értelmiségi és a szakmunkás egyaránt.

Munkánk megtervezésénél figyelembe vesszük azt a szociális, kulturális környezetet, ahonnan a gyermekek jöttek. Döntően ezek a tények határozzák meg nevelési célkitűzéseinket, differenciált, egyéni fejlesztő programjainkat, a korrekciós munkát, valamint a gyermekvédelmi tevékenységet.

2005-től óvodánkban beszédfejlesztő csoport működik beszédfogyatékos kisgyermekek részére. Ők elsősorban egri, illetve heves megyei lakóhellyel rendelkeznek, többségükben bejárók. 2008. szeptemberétől iskolai oktatásukat is ellátjuk.

 

I.3.        A működési feltételek

Személyi feltételek

A Pedagógiai Szakszolgálat feladatait gyógypedagógus utazótanárok látják el.

Óvodánkban és az iskolai tagozaton az oktató-nevelő munkát délelőtt kizárólag gyógypedagógusok végzik, akik közül többen rendelkeznek óvodapedagógusi vagy más (tanár szakos) diplomával is. A diákotthonban a csoportvezetői feladatot ellátó nevelőtanárok részben gyógypedagógusok, vagy más pedagógiai képesítéssel rendelkező pedagógusok.

A nevelő-oktató munkát gyermekfelügyelők segítik, intézetünk zavartalan működését ügyviteli és technikai dolgozók biztosítják.

 

Tárgyi feltételek

Intézményünk neobarokk díszítésű épülete 1928 óta szolgálja a magyar siketoktatást. Átadásakor korszerű, jól felszerelt, szaktantermekkel, könyvtárral ellátott iskola volt, melyhez a kor igényeit kielégítő internátus csatlakozott.

Intézményünk felújítása, illetve bővítése 2005 nyarán nagyrészt befejeződött. Lehetőség nyílt az óvodások külön épületben történő elhelyezésére, új szaktantermekkel, egyéniző szobákkal bővült iskolánk. A felújításhoz kapcsolódóan taneszköz készletünk is bővült, korszerűbb lett. A tantermeken kívül szaktantermekben is folyik oktatás (technikaterem, hallás-ritmus terem, számítástechnika terem, tornaterem). Az egyéni foglalkozások, szurdologopédiai órák kisméretű szobákban folynak. Könyvtárunk jól ellátott, alkalmas anyanyelvi órák, egyéb tanórák levezetésére és szakköri munkára is.

Az audiológiai szobában történnek a hallásvizsgálatok, a hallókészülékes mérések, itt történik a hallókészülékek tesztelése is. E munka színvonalát a modern audiométer és hallókészülék-analizátor biztosítja, és megtörtént a szoba szakszerű hangszigetelése és burkolása.

A korszerű számítástechnikai szaktanteremben az informatika oktatásának minden feltétele biztosított.

Tárgyi eszközeink sorában meg kell említeni a 15 személyes FORD kisbuszt, mely már cserére szorul. Osztálykirándulások, korcsolyautak, sítáborok, versenyek alkalmával teszi kényelmessé a tanulók utazását. A szakszolgálati munkát kettő személygépkocsi segíti.

 

A diákotthoni épületszárny I. emeletén a lányok, II. emeletén a fiúk kapnak helyet 6-6 hálószobában. Emeletenként egy-egy zuhanyozófülkékkel ellátott fürdőszoba található. A széles, tágas, fűthető folyosók az esti beszélgetések, a TV nézés színtere. A diákotthon bútorzatának cseréje folyamatos. Az orvosi szoba és a betegszobák az egészségügyi ellátást biztosítják.

Az ebédlő a fő étkezések helye, ahol a tanulók és a dolgozók is önkiszolgáló rendszerben étkeznek. A tanulók itt sajátíthatják el a kulturált étkezési szokásokat, gyakorolhatják az ezekkel kapcsolatos kommunikációt, az udvarias formulák használatát.

A szépen berendezett klubszoba alkalmas kisebb tanulócsoportok szabadidős tevékenységeire, szülők fogadására, vendéglátásra, szakmai megbeszélésekre.

Az iskolaudvaron a játszótér és a sportudvar kínál lehetőséget a levegőzéshez, a felfrissüléshez és a mindennapi testedzéshez.

 

I.4.        Az intézmény szervezeti felépítése, vezetése

Az intézmény szervezeti egységei

Pedagógiai Szakszolgálat: Feladata a 0-3 éves, hallássérült és látássérült gyermekek felkutatása, korai gondozása, fejlesztése, a szülők számára tanácsadás, valamint mentálhigiénés megsegítés. A szakszolgálat keretében végzett további tevékenység, az integrált óvodás és iskolás gyermekek speciális igényeinek megfelelő fejlesztő, rehabilitációs foglalkozások szervezése a fogadó intézmény megrendelésére. Ezen szolgáltatásért a megrendelő a megállapodásban foglaltak szerint térítést fizet.

Óvoda: Itt veszi kezdetét vagy folytatódik a 3-6 éves hallássérült, beszédfogyatékos gyermekek beszédnevelése. Alapozó terápia, napi logopédiai ellátás mellett itt történik a kicsik sokoldalú fejlesztése, nevelése, az iskolai életre történő felkészítése.

Általános Iskola: feladata a különböző mértékben hallássérült, beszédfogyatékos tanköteles korú, valamint a többszörösen sérült, vagy részképességek zavarát is mutató gyermekek nevelése, alapfokú képzése, anyanyelvi fejlesztése.

Diákotthon: Az intézmény beiskolázási körzetébe tartozó tanulók számára elhelyezést, életkoruknak megfelelő ellátást, családias nevelést, tanulmányaikhoz pedagógiai megsegítést és fejlesztő programokat biztosít.

Gazdasági Szervezet: Az intézmény működtetésével kapcsolatos munkákat, feladatokat végzi

 

I.5.        Kapcsolataink

Intézetünk kiegyensúlyozott munkakapcsolatban áll a fenntartóval. Szakmai tevékenységünk meghatározója az a szoros kapcsolat, mely számos intézménnyel összeköt bennünket:

·      Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

·      Heves Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

·      Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

·      Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

·      Gyengénlátók Általános Iskolája – Budapest

·      ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Hallássérültek Pedagógiája Tanszék

·      Hallássérültek Iskoláinak Iskolaegyesülete

·      Társintézetek (Budapest, Vác, Kaposvár, Sopron, Szeged, Debrecen)

·      Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete

·      Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége és helyi szervezete

·      Heves és Borsod megyei gyógypedagógiai intézmények

·      Heves Megyei Pedagógiai Intézet

·      Hallókészülékeket és tartozékokat forgalmazó cégek

·      Audiológiai állomások

·      Az integrált tanulókat fogadó óvodák, általános iskolák

·      Önkormányzati hivatalok, jegyzők és Gyermekvédelmi Szakszolgálatok

 

II.                 NEVELÉSI PROGRAM

II.1.      Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

A pedagógiai munka alapelvei

Intézményünkben a hallássérült és beszédfogyatékos gyermekek teljes ellátása, személyiségük komplex fejlesztése a legfontosabb feladat.

Szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges embereket kívánunk nevelni a ránk bízott gyermekekből.

-        A különböző fokban hallássérült gyermekeket a lehető legkorábbi életkortól kezdődően a mondanivalót hűen közvetítő és közlést értő nyelvi kommunikációra neveljük.

-        Munkánkat a demokrácia értékei jellemzik, mert:

·      demokratikus szellemű intézményünkben olyan magatartási formák kimunkálására törekszünk, melyben az egyén és a köz érdekei egyaránt érvényre jutnak.

·      a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltség alapjait sajátíttatjuk el. A későbbiekben halló társaihoz hasonlóan erre építheti ismereteit a hallássérült tanuló is.

-        A későbbi sikeres társadalmi integráció érdekében törekszünk a hallássérülésből, az eltérő kulturális, szociális, családi környezetből, a különböző mentális szintből és az esetlegesen társuló tanulási akadályozottságból fakadó hátrányok csökkentésére.

-        Beszédfogyatékosok nyelvi nehézségeinek korrekciója, beilleszkedési, magatartási zavaraik enyhítése

 

A nevelő-oktató munka célja

Intézményünkben a nevelő-oktató munka elsődleges célja a beszélt és írott anyanyelv alapozásával, a nyelvtani rendszer kiépítésével ismeretszerzésre alkalmas anyanyelvi szint elérése. Ezen túlmenően:

-        az általános műveltség megalapozása az egyéni adottságok figyelembevételével

-        a tanulási technikák elsajátíttatása, felkészítés a továbbtanulásra

-        a szocializáció segítése – képességek, készségek kialakítása, a közösségi élet normáinak követése

-        az igényes, kulturált környezet és az egészséges életmód iránti igény kialakítása, fenntartása

-        a fizikai erőnlét fokozása, a testi lelki egészség óvása

-        kötődés a szűkebb és tágabb környezethez (a család, a lakóhely a haza szeretete, európai azonosságtudat)

-        az eredményes társadalmi beilleszkedés előkészítése (munkája iránt igényes, munkáját szerető, önmagáról, családjáról, környezetéről felelősséggel gondolkodó és gondoskodó felnőtt személyiség megalapozása, tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása)

 

 A nevelő- oktató munka feladatai

A feladatok végzéséhez oldott, nyugodt légkört teremtünk, amelyben a gyermekek és felnőttek jól érzik magukat, amely a kölcsönös bizalom, a gyermeki és egyéni sajátosságok figyelembevételén, az egységes, következetes, egymásra építő pedagógiai munkán nyugszik. Ez a környezet jól segíti a tanulói képességek kibontakozását, és a hatékony pedagógiai munkát.

Pedagógiai tevékenységünk kiemelt feladatai:

-        a hallásfigyelem fejlesztésén alapuló hangos beszéd tanítása

-        az ismeretek bővítésével kapcsolatos fogalomrendszer pontos kiépítése a megismerő funkciók szintjeinek fejlesztése

-        a vizuális érzékelés, a valóság képi feldolgozásának folyamatos alkalmazása a tanulás-tanítás folyamatában

-        a hallásfigyelem, a mozgás intenzív fejlesztése az oktatás valamennyi szakaszában

-        a tanulási szokások megalapozása, önállóságra nevelés az ismeretszerzésben, a feladat- és problémamegoldásban

-        készségek kialakítása, képességek fejlesztése egyéni foglalkozásokon és kiscsoportos formában

-        speciális szükségletek kielégítése

-        a különböző tanulási zavarral is küzdő gyermekek egyéni fejlesztése

-        a tehetséges gyermekek gondozása

-        a tanulók felkészítése a pályaválasztásra, a továbbtanulásra

-        a dinamikus fejlődést mutató tanulók integrációja többségi általános iskolába

-        a különböző szociális, kulturális környezetből fakadó hátrányok csökkentése, kompenzálása

-        önálló életvezetési technikák gyakoroltatása (probléma-felismerés, konfliktuskezelés, választás, döntés, következmények vállalása)

-        az általános emberi értékek, társadalmi normák elfogadtatása, elsajátíttatása

-        a személyiség folyamatos építése (a felelősségtudat, a kitartás, akarat, önismeret, önelfogadás, szolidaritás fejlesztése, az érzelemvilág állandó gazdagítása)

-        a beszédfogyatékos gyermekek nyelvi hátrányainak csökkentése

 

A nevelő-oktató munka módszerei és eljárásai

Kitűzött nevelési céljaink elérése érdekében alkalmazott módszerek és eljárások mindenkor igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, nyelvi szintjéhez, egyéni képességeihez, valamint a mindenkori szituációhoz.

Az egyes nevelési helyzetek megoldásában az alábbi módszerek, eljárások kombinációja érvényesül:

A meggyőzés, tudatosítás módszerei:

személyes minta

példaképek nyújtása

beszélgetés

 

A különböző tevékenységek megszervezésének módszerei

játékos módszerek, szerepjátékok

megbízás

gyakorlás

követelés

ellenőrzés

értékelés

 

A magatartásra ható módszerek

ösztönzés, biztatás

helyeslés

elismerés

dicséret

jutalmazás

osztályozás

késztetés/kényszerítés, büntetés

 

II.2.      A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

 

Intézményünk nevelő és oktató munkájának fontos feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

 

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

Erkölcsi nevelés

Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Környezettudatos magatartás kialakítása, az élő természet fennmaradásának elősegítésére.

Értelmi nevelés

Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. Az egész életen át tartó, folyamatos tanulásra való törekvés igényének kialakítása. Ismerje meg a korszerű informatikai eszközök használatát, kommunikációs jelentőségét.

Közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelés

Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az előítélettől mentes együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

Érzelmi (emocionális) nevelés

Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

Akarati nevelés

Az igény felébresztése a tanulókban személyiségük megismerésére és kibontakoztatására. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

A tanulók nemzeti nevelése.

A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

 

Állampolgári ismeretek nyújtása

Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és diákotthoni életben való részvételre.

Munkára nevelés

Az emberek a szülők által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

Testi nevelés

A testmozgás iránti igény felkeltése, a tanulók testi képességeinek fejlesztése, hogy egészségesek és edzettek legyenek. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása és gyakorlása.

 

II.3.      A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.

 

A közösségfejlesztés során a pedagógusoknak és a gyermekfelügyelőknek, mint a nevelésben közvetlenül résztvevő csoportnak jelentős feladata és szerepe van. Ezen túlmenően az intézmény valamennyi dolgozójának megjelenése, viselkedése, beszédstílusa, társas kapcsolata minta a diákok előtt.

 

A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.

Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli diákotthoni tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.

A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró gyermeki személyiség lassú átalakulásától, az önmagát értékelni és irányítani képes önálló személyiséggé válásáig.

A helyes önirányítás és önértékelés képességének kialakítása.

A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangoltan tevékenykedni, illetve az elvégzett munkát segítséggel tudják értékelni.

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos szervezése. A tanulói közösség általi közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban tevékenyen részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

A közösségek egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

 

II.4.      A személyiségfejlesztést és közösségfejlesztést szolgáló tevékenységek színterei

A tanulói személyiség fejlesztésének fontos színtere a tanítási óra és a délutáni tanóra.

Az intézményünk nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálását.

A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük a megismerés utáni vágyat, amely őket tanulásra ösztönzi, és ezt a tanulási és beszéd kedvet fenn is tartsuk.

A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, állandó aktivitását biztosítják.

Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás. A pedagógusok nevelő-oktató munkája minden esetben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez.

 

Személyiség és közösségfejlesztést szolgáló tevékenységek a tanítási órán kívül

Hagyományőrző tevékenységek. Fontos feladatnak tartjuk az iskola hagyományainak ápolását, új hagyományok teremtését.

Tízévenként az iskola életéről szóló, iskolai emlékkönyv vagy évkönyv kiadása.

Ünnepek, rendezvények a tanév során

-          Az aradi vértanúk napját osztálykeretben ünneplik a tanulók, életkoruknak megfelelő szinten.

-          Nemzeti ünnepünkről (okt. 23-ról) is hasonló módon emlékezünk meg.

-          Iskolánk alapításának évfordulója október 15-én van. Az ünnepet előkészítő munkák, programok már szeptember végén elkezdődnek. Okt. 15-e hetében Mlinkó-emléknapon iskolai ünnepséget tartunk.

-          Mikulási ünnepség

-          Karácsonyi gyertyagyújtás

-          Farsangi jelmezes mulatság

-          Nemzeti ünnepünk márc. 15-e alkalmából iskolai szintű megemlékezést rendezünk.

-          Anyák napjára ajándékkészítés osztálykeretben történik

-          Gyermeknapon évenként változó programmal ünnepelünk

 

Szakkörök. A különféle szakkörök a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják. Jellegüket tekintve lehetnek művészeti, technikai és szaktárgyi szakkörök, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az intézmény vezetőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

 

Iskolai sportkör. Tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a testnevelésórákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

 

Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók képességeinek továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában szervezünk, illetve a hallássérültek iskolái között évi rendszerességgel bonyolítanak le. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

 

Sítábor. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segíti az iskola falain kívül, Losoncon (Szlovákiában) szervezett, több napon keresztül tartó sítábor. Célunk a harmonikus mozgás fejlesztése, a téli sportok megszerettetése, valamint kapcsolat ápolása a losonci hallássérültek intézetével. A programon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket az alapítványunk támogatja, a különbözetet a szülőknek kell fedezniük.

 

Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltését szolgálják a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodó, különféle szabadidős programok (pl. túrák, korcsolya utak, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, stb.). Ezeken a részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

 

Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése és a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

 

Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

 

Honlap: Az intézmény életét bemutató internetes honlap a www.mlinkoiskola.kisbiro.hu címen található.

 

Diákönkormányzat: A tanulók és a tanuló közösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére az iskolánkban diákönkormányzat működik. Tevékenységét az igazgató által megbízott nevelő segíti, vezeti.

 

Hit – és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett történelmi egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek a szülők és tanulók igényének megfelelően.

II.5.      A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek

A problémák megoldásában legfontosabb szerepe a zavarok megelőzésének van, melyek többnyire nevelési hibák, családi problémák és a későbbi életévekben tanulási kudarcok következtében alakulhatnak ki. Szorosan együttműködünk a korai gondozást végző gyógypedagógusainkkal és óvodai tagozatunkkal, rajtuk keresztül szülőkkel, szükség esetén külső szakemberekkel.

Tevékenységi formák:

-        az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése

-        a felzárkóztató órák, foglalkozások

-        diákotthoni tanórai tanulás során segítségadás

-        a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak mélyítése tanórán kívül is (különös jelentőséggel bír az osztályfőnök és a nevelőtanár esetében)

-        a családlátogatások

-        a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése

-        mentálhigiénés megsegítés tanulók, tanárok, szülők számára

-        továbbképzések

 

II.6.      A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

Az átlag feletti intellektusú, vagy egy-egy területen kiemelkedő teljesítményt nyújtó gyermek felismerése és fejlesztése, valamint ezen gyermekek hallók közé történő integrálása a gyógypedagógus feladata és felelőssége.

Ezt segíti:

-        az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése

-        a nem kötelező (választható) tantárgyak kínálata

-        a tehetséggondozó foglalkozások

-        az iskolai sportkör

-        a szakkörök

-        felkészítés versenyekre, vetélkedőkre, bemutatókra (tantárgyi, sport, kulturális stb.)

-        az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata

-        a továbbtanulás segítése, előkészítése

 

II.7.      Gyermek– és ifjúságvédelem

Célunk, hogy a gyermekek problémáit minél korábban felismerjük, az okokat megkeressük, és segítséget nyújtsunk. Szükség esetén illetékes szakemberek segítségét is kérjük a gyermek lakóhelyéről vagy speciális szakmai területről.

 

Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek gondjait az iskola a gyermekjóléti szolgálatok segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat.

Nem feledkezhetünk meg arról, hogy tanulóink jelentős része többszörösen hátrányos helyzetű (fogyatékosságukat és családjaik alacsony szociális szintjét tekintve).

A megsegítést célzó tevékenységeinket annak tudatában tervezzük, hogy erre tanulóink nagyobbik hányadának szüksége lehet.

Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

Intézetünkben a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős fontosabb feladata:

-        családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása végett

-        veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a lakóhelyi gyermekjóléti szolgálatot

-        a tanulók rossz anyagi helyzete esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi

-        a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a személyekről, intézményekről, akikhez vagy amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak

 

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes

-        nevelési tanácsadóval

-        gyermekjóléti szolgálattal

-        családsegítő szolgálattal

-        polgármesteri hivatallal

-        valamint gyermekorvosokkal

-        szülőkkel

 

Intézményünk pedagógiai munkájában az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:

-        az indulási hátrányok csökkentése

-        a személyes, egyénre szabott tanácsadás (tanulónak, szülőnek)

-        egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése

-        a családi életre nevelés

-        az egészségügyi szűrővizsgálatok

-        a tanulók szociális helyzetének javítása (segélyhez,  természetbeni támogatáshoz jutás, stb. segítése)

-        a szülőkkel való együttműködés

-        tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról

-        pályázati lehetőségek igénybevétele

 

II.8.      Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése

A sérülést kiváltó okok gyakran befolyásolják a beszéd, az írás, az olvasás, a matematika, valamint a tanulásához szükséges készségek fejlődését is. Az érintett gyermekek fejlődése eltérő ütemű. Esetükben egyéni fejlesztési terv szerint és speciális módszerek alkalmazásával történik a sérült funkciók korrekciója, a tanulók felzárkóztatása.

Segítő tevékenységek:

- az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése

- diákotthoni foglalkozás, egyéni fejlesztés

- az egyéni foglalkozások

- a felzárkóztató foglalkozások

- az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata

- a továbbtanulás irányítása, segítése, szülők, tanulók tájékoztatása (5. osztálytól kezdődően) a sérült tanulók lehetőségeiről, korlátairól

II.9.      Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek – Esélyegyenlőségi Terv:

Tanulóinknak jelentős része szociálisan hátrányos helyzetű. Intézményi szinten e probléma kezelése nem lehetséges, közvetlen anyagi támogatást nem tudunk nyújtani. A segítségnyújtás lehetséges formái:

- az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése

- a felzárkóztató órák

- diákotthoni foglalkozások

- a diákotthoni étkezés

- a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai

- a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése

- a családlátogatások

- a továbbtanulás irányítása, segítése

- az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége

- az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek felkutatása

- szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal

(Részletesebben az intézmény esélyegyenlőségi tervében – a program melléklete)

II.10. A nevelő-oktató munka minőségbiztosítási rendszere

A nevelő-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek (elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartó és a nevelők) iskolánkkal szembeni igényeit, elvárásainak történő megfelelést szolgálja.

 

Az iskolánkban folyó minőségbiztosítási tevékenység célja az Oktatási Minisztérium által létrehozott COMENIUS 2000 Minőségfejlesztési Programiroda által ajánlott partnerközpontú működést szolgáló modell megvalósítása.

A Pedagógiai Program önálló fejezete az Intézményi Minőségirányítási Program.

II.11. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke
(A Pedagógiai Program melléklete)

II.12. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

A jelenlegi gyakorlat szerint az együttműködés a személyes találkozás és az üzenő-füzetben történő levelezés révén valósul meg. A szülőkkel, az évente három alkalommal tartott szülői értekezleteken van módunk személyesen találkozni. Az együttműködés eredményességén kívánunk javítani a különböző korcsoporthoz tartozó gyerekek szüleinek különböző témákban rendezett tanfolyamainkkal.

II.13. Egészségnevelési program

(A Pedagógiai Program külön dokumentuma)

II.14. Környezeti nevelési program

Törvényi háttér

A közoktatásról szóló 1993. Évi LXXIX. Törvény 48. § (3) szerint „Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola környezeti nevelési programját.”

Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai is kiemelik az ember jogát az egészséges környezetre és ennek védelmére.

Környezet- és természetvédelmi jogszabályok rendelkeznek az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakításáról, a környezet védelméről és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosításáról.

Természeti értékeink védelme, testi és lelki egészségünk megőrzése csak szemléletformálással és összefogással érhető el. A környezettudatos magatartás kialakításában kiemelkedő szerepe van az iskolai oktatásnak és nevelésnek.

Helyzetkép

Intézményünk Eger belvárosában működik, szépen felújított patinás épületben. Tanulóink többsége bentlakó Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye kistelepüléseiről. A családok szociokulturális hátterét a Pedagógiai Program már bemutatta. A környezeti nevelés a családok jelentős részében háttérbe szorul, így e nevelési feladat megvalósítása is első sorban intézményünkre hárul. Törekszünk arra, hogy a gyerekeken keresztül kedvező hatást fejtsünk ki a családokra is.

Erőforrások

·        Intézményünk valamennyi pedagógusa, a technikai dolgozók, tanulóink.

·        Külső kapcsolataink, különös tekintettel az Agria Humán Kft. Hulladék-gondozási tevékenységére

 

Alapelvek, célok

Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok

·        Ez egyetemes természetnek a tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével és kultúrájával együtt.

·        A Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés

·        A bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése

·        A testi-lelki egészség megőrzése

 

Az iskola hitvallása

·        A környezet és az egészség egymástól nem elválasztható fogalmak. A természeti környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része.

·        Tanulóink speciális nevelési szükségletűek, ezért az ő testi-lelki egészségük, családjaikkal való harmonikus kapcsolat különösen fontos.

·        A ránk bízott gyermekek és családjaik környezet- és egészségtudatos magatartását szeretnénk fejleszteni.

 

Hosszú távú pedagógiai célok

·        Az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása.

·        Az ökológiai Gazdálkodás kialakítása, fejlesztése

·        Rendszerszemléletre nevelés

·        Fenntarthatóságra nevelés

·        Tolerancia kialakítása

·        Környezettudatos magatartás és életvitel segítése

·        Az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóelemeinek keresése

·        Ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével a hallássérülésből adódó egészségügyi problémákat kezelni tudják.

·        A családi életre nevelés fejlesztése

·        Az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése.

 

Konkrét célok és feladatok

·        A lakóhely megismerése

·        Eger nevezetességeinek megismerése

·        Az iskola történetének megismerése

·        Az iskola hagyományainak ápolása

·        A legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése

·        Mindennapi testedzés

·        Szabadidő helyes eltöltése

Tanulásszervezési és tartalmi elemek

·        Tanórai keretek

Magyar nyelv és irodalom tantárgyban társalgási témakörökben megjelenő témák

Szaktantárgyakba beépített témák

Osztályfőnöki órák anyaga

·        Tanórán kívüli keretek

Osztálykirándulások

Diákotthon nevelési programja

Szülői értekezletek témája

Szabadidőben végzett tevékenységek

Téli és nyári táborok

·        Szelektív hulladékgyűjtés

Intézményünkben tanulókat, pedagógusokat és technikai dolgozókat egyaránt megmozgató tevékenység. Papírt, műanyagot, üveget és szárazelemet gyűjtünk és elszállíttatásáról gondoskodunk.

Felelős: iskolavezetés és az osztályfőnökök

·        Rend- és tisztasági verseny

Tanulócsoportonként, havi rendszerességgel történik az ellenőrzés.

Felelős: a diákönkormányzat választott tagjai

·        Gyalogos és kerékpáros közlekedés

A szabályokat betartó gyalogos és kerékpáros közlekedés gyakoroltatása

KRESZ megfelelő szabályainak ismertetése tanórák keretében

Közlekedésbiztonsági szakkör és versenyen való részvétel

Anyagi források megléte esetén (pályázat) nyári kerékpáros tábor

Pedagógusok példamutatása

·        Tantermek, folyosók, mellékhelyiségek, iskolaudvar tisztasága és esztétikus kialakítása

Felelősök: iskolavezetés, osztályfőnökök, nevelőtanárok, az iskola minden dolgozója

 

Ellenőrzés

A környezeti nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető kötelesség.

Óralátogatások során fontos szempont, hogy a pedagógus kihasználta-e az adott tananyagban rejlő környezeti nevelési lehetőségeket és ezeket hogyan valósította meg.

 

III.              Működést meghatározó elvek, szabályok

III.1.    Az iskolába lépés feltételei, a beiratkozáshoz szükséges feltételek

Az iskola első évfolyamán, előkészítő 1. osztályba:

Iskolánk beiskolázási körzetéből minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.

Az előkészítő osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, és a szülő kérje gyermeke felvételét.

Az előkészítő első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni:

- a gyermek születési anyakönyvi kivonatát

- a szülő személyi igazolványát

- a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt)

- az illetékes Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményét

- a gyermek egészségügyi könyvét

 

Az iskola magasabb évfolyamain:

A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni:

- a tanuló anyakönyvi kivonatát

- a szülő személyi igazolványát

- az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt

- az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot

- az illetékes Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményét.

III.2.    A továbbhaladás feltételei

-        A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az adott évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A továbbhaladáshoz a pedagógiai szakaszokhoz, osztályokhoz rendelt minimális követelményszint teljesítését kell alapul venni.

-        A tanuló felzárkózása, a követelmények teljesítése érdekében fejlesztő foglalkozáson vesz részt.

-        Az iskola 1–3. évfolyamán a továbbhaladás automatikus, ha a gyermek rendszeresen járt iskolába.

-        A negyedik évfolyamtól tantárgyanként a továbbhaladásról az illetékes tanár javaslata alapján a tantestület dönt. Elmarasztaló értékelés esetén a következő tanév október 10-ig a tanuló bizonyíthatja, hogy az előírt követelményeket teljesítette. Ennek módja a javítóvizsga, melyet háromtagú vizsgabizottság előtt kell tennie.

-        Ha a tanuló kettőnél több tantárgyból nem teljesítette az előírt tantervi követelményeket, osztályt ismételni köteles.

III.3.    A tanulók iskolai beszámoltatásának rendje, formái

 

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

 

Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

 

A tanulók a követelmények teljesítéséről az év végén átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek:

-        1-4. évfolyamon magyar nyelv és irodalom, matematika és környezetismeret tárgyakból

-        5-6. évfolyamon magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, természetismeret tárgyakból

-        7-8. évfolyamon magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, földrajz, biológia-egészségtan, fizika és kémia tantárgyakból

-        a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik;

-        az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

 

A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában.

 

A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak – fejlődtek-e vagy hanyatlottak – az előző értékelés óta.

 

Az írásbeli beszámoltatások korlátai

 

Egy tanuló egy tanítási napon nem írhat kettőnél több témazáró dolgozatot. Az osztályban tanító pedagógusok kötelessége a számonkérések időpontjának egyeztetése. Az írásbeli munkák értékelésénél a pedagógiai program e fejezetében meghatározott %-os értékeket kell figyelembe venni.

 

Az otthoni és diákotthoni felkészüléshez előírt feladatok

·        A délelőtt tanult tananyag elsajátítása délután a diákotthonban tanóra keretében történik, pedagógus irányításával. Az új ismeretek elmélyítését szolgálhatják tapasztalatszerző tevékenységek vagy tanulmányi séták is.

·        Új tananyagrészek megtanítása nem lehet sem délutáni, sem otthoni feladat.

·        A házi feladat olyan legyen amit a tanuló önállóan, vagy minimális szülői segítséggel el tud végezni.

·        Házi feladat lehet a tanuló számára szülővel, vagy gondviselővel szerzett közös élmény rögzítése (pl. kerti munka, konyhai és háztartási tevékenység, ünnepi előkészületek stb.)

 

Az értékelés formái és rendszeressége

A tanév során két alkalommal minősítjük

-        a tanuló önmagához mért fejlődését az ismeretek elsajátítása, képességei, készségei gyarapodása tükrében

-        a tanuló társaihoz, felnőtt környezetéhez való viszonyulását, viselkedését, magatartását

-        tanulási kedvét, akaratát, szorgalmát

-        iskolai teljesítményén kívül pozitívan értékelhető jelentős produktumait

 

Az 1–3. évfolyam, valamint 4. évfolyam I. félévében a tanulók értékelése szövegesen történik. Ennek konkrét formáját a Helyi Tanterv tartalmazza.

 

A 4 – 8 évfolyamos tanulók értékelése

-        A 4 – 8. évfolyamon a pedagógus a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanév során minden tantárgyból rendszeresen érdemjegyekkel értékeli, félévkor (csak 5. évfolyamtól) és a tanév végén osztályzattal minősíti. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.

-        Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Félévkor a számjeggyel, tanév végén a betűvel írt forma használatos.

-        A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább egy érdemjegyet kell szereznie.

-        A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti az ellenőrző könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

-        A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

Teljesítmény                Érdemjegy

0-33 %:                       elégtelen (1)

34-50 %:                     elégséges (2)

51-75 %:                     közepes (3)

76-90 %:                     jó (4)

91-100 %:                   jeles (5)

-        Az informatika tantárgy értékelése 5. osztály év végétől osztályzattal történik .
A fenti értékelésbe be nem vont tantárgyak a

                                        hallás-ritmus- mozgásnevelés *

                                        egyéni anyanyelvi nevelés *

                                        osztályfőnöki

                                        jelnyelv*

                                        gépírás*

A *-gal jelölt tantárgyakat a félévi és az év végi értékeléskor a "részt vett" megjegyzéssel látjuk el.

 

A magatartás és szorgalom minősítése az 1. évfolyamtól a 4. évfolyam első félévéig

Az értékelés szövegesen történik, az alábbi szempontok alapján:

A tanuló magatartása:

-        alkalmazkodó, fegyelmezett, kiegyensúlyozott, barátságos, sikerorientált, közömbös, félénk, dacos, agresszív, fegyelmezetlen, nehezen kezelhető

-        a csoportban aktív, közösséget segítő, közösségbe illeszkedő, közösséget zavaró, passzív

-        Interperszonális kapcsolatai:
felnőttekkel: tisztelettudó, illedelmes, barátságos, sértődékeny, visszabeszél, visszahúzódó, sokszor kell figyelmeztetni
gyermektársaival: barátkozó, segítőkész, agresszív, durva, csúnyán beszél, csúfolódik, verekedős, társait kritizálja, magányos

A tanuló szorgalma:

-        Együttműködése: jól kooperál, rapszodikusan kooperál, nem kooperál

-        Tanulmányi munkához való viszonya: érdeklődő, aktív, kitartó, képességeinek megfelelő szinten teljesít, feladatvégzése pontos, igényes, igyekvő, munkájában kisebb pontatlanságok tapasztalhatók, segítséget igényel, gyakran ösztönözni kell, hamar elfárad, teljesítménye elmarad képességei mögött, érdektelen, lassú, önállótlan, feladatait sokszor nem tudja befejezni, feladattudata még nem alakult ki

-        Figyelme: tartós, felületes, hullámzó, szétszórt

Magatartás és szorgalom minősítése 4. évfolyam tanév végétől 8. évfolyamig:

-        a tanuló magatartása       példás

                                               jó

                                               változó

                                               rossz

-        a tanuló szorgalma          példás

                                               jó

                                               változó

                                               hanyag

A tanulók magatartását és szorgalmát az osztályfőnök az osztályban tanító nevelőkkel, a nevelőtanárral egyeztetve havonta értékeli. A félévi és év végi értékelést az osztályfőnök ez alapján végzi.

 

Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei:

a)      Példás (5) az a tanuló, aki:

-        a házirendet betartja

-        tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik

-        kötelességtudó, feladatait teljesíti

-        önként vállal feladatokat, és azokat teljesíti

-        tisztelettudó

-        társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik

-        az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz

-        óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet

-        nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása

b)      Jó (4) az a tanuló, aki:

-        a házirendet betartja

-        tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik

-        feladatait a tőle elvárható módon teljesíti

-        feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti

-        az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt

-        nincs írásbeli intője vagy megrovása.

c)      Változó (3) az a tanuló, aki:

-        az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be

-        a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik

-        feladatait nem minden esetben teljesíti

-        előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva

-        a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik

-        igazolatlanul mulasztott

-        osztályfőnöki intője van.

d)      Rossz (2) az a tanuló, aki:

-        a házirend előírásait sorozatosan megsérti

-        feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti

-        magatartása fegyelmezetlen, rendetlen

-        társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik

-        viselkedés romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza

-        több alkalommal igazolatlanul mulaszt

-        több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

 

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

 

Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei:

a)      Példás (5) az a tanuló, aki:

-        képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt

-        tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi

-        a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi

-        munkavégzése pontos, megbízható

-        a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz

-        taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

b)      Jó (4) az a tanuló, aki:

-        képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

-        rendszeresen, megbízhatóan dolgozik

-        a tanórákon többnyire aktív

-        többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti

-        taneszközei tiszták, rendezettek.

c)      Változó (3) az a tanuló, akinek:

-        tanulmányi eredménye elmarad képességeitől

-        tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti

-        felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik

-        érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja

-        önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

d)      Hanyag (2) az a tanuló, aki:

-        képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében

-        az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg

-        tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen

-        feladatait többnyire nem végzi el

-        felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek

-        a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül

-        félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

 

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

 

A tanulók jutalmazása

 

Azt a tanulót, aki képességihez mérten

-        példamutató magatartást tanúsít, vagy

-        folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy

-        az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy

-        iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy

-        bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.

 

A jutalmazás formái.

a)      Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:

-        szaktanári dicséret

-        nevelőtanári dicséret

-        osztályfőnöki dicséret

-        igazgatói dicséret

-        nevelőtestületi dicséret.

b)      Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén

-        szaktárgyi teljesítményért

-        példamutató magatartásért

-        kiemelkedő szorgalomért

-        példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

-        Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.

c)      Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

d)      Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

e)      A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

 

A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni.

 

A tanulók büntetése

 

Azt a tanulót, aki

-        tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy

-        a házirend előírásait megszegi, vagy

-        bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.

Az iskolai büntetések formái:

-        szaktanári figyelmeztetés

-        nevelőtanári figyelmeztetés

-        osztályfőnöki figyelmeztetés

-        osztályfőnöki intés

-        osztályfőnöki megrovás

-        igazgatói figyelmeztetés

-        igazgatói intés

-        igazgatói megrovás

-        tantestületi figyelmeztetés

-        tantestületi intés

-        tantestületi megrovás.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni.

A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

 

III.4.    A tanulók fizikai állapotának felméréséhez szükséges módszerek

A fizikai állapot felmérése Nemzeti Alaptanterv által meghatározott módon történik. A Helyi Tantervben, a testnevelés tantárgynál található.

III.5.    A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

A tankönyvek kiválasztásának fontos szempontja, hogy tartalmazzák azokat az ismereteket, amelyek a helyi tantervünkben szerepelnek. Szövegezésük egyszerű legyen. Képanyaga, magyarázó rajzai esztétikusak, áttekinthetőek legyenek, segítve ezzel is a megértést. A szülők anyagi helyzete miatt az olcsóbb tankönyvekből kell választani, ha azok az előző elvárásoknak megfelelnek.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

 

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt a megelőző tanév utolsó szülői értekezletén tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. (Kivétel, ha az osztályfőnök másként rendelkezik.)

 

A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:

-        A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének

-        Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

-        A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be.

Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

III.6.    . Az iskola tantárgyi rendszere, óraterve

.

 Az iskolai fejlesztés szakaszai

 

Az iskolai fejlesztés szakaszai az Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve szerint:

 

első szakasz (nyelvi kommunikációs alapozó szakasz)								második szakasz
1. évfolyam
előkészítő 1.	előkészítő 2.	1. osztály	2. évf.	3. évf.	4. évf.	5. évf.	6. évf.	7. évf.	8. évf.
intenzív nyelvi, kommunikációs fejlesztő szakasz

 

Minden lehetőséget megragadunk arra, hogy az intenzív nyelvi, kommunikációs fejlesztő szakasz éveiben a tehetséges, jól haladó tanulók integrációjára sor kerülhessen. Az integráció reális esélye az első és második évfolyam végéig áll fenn.

 

Tanulóink a 8. évfolyam befejezése után képességeiktől és eredményeiktől függően különböző középfokú intézményekben folytathatják tanulmányaikat.

 

Az iskola tantárgyi struktúrája

 

Iskolánk 8 évfolyamának helyi tantervét, tantárgyi szerkezetét a Közoktatási Törvény, a Nemzeti Alaptanterv, a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és a Kerettanterv figyelembevételével dolgoztuk ki. Tekintettel voltunk hagyományainkra, gyógypedagógiai feladataink sajátosságaira.

Helyi tantervünk a különböző fokban hallássérült és esetlegesen a társuló, enyhébb fokú tanulási, vagy más fejlődési zavart mutató gyermekek számára készült. Ezt a tényt az egyes tantárgyak céljainak és feladatainak megjelölésekor, valamint a követelmények kidolgozásánál szem előtt tartottuk.

Az egyes osztályokban azon hallássérült gyermekek számára - akiknek társuló fogyatékossága (tanulási, vagy más fejlődési zavar) közepes, vagy súlyos fokú – a helyi tanterv alapján képességeiket figyelembe véve egyéni fejlesztési tervet kell készíteni. Ez a kompenzálást és a korrekciót is szolgálja. A gyermek értékelésénél elsősorban a saját lehetőségeihez mért fejlődését kell figyelembe venni.

A 4. évfolyam végén az osztályfőnökök és a szaktanárok javaslata alapján a tantestület dönt arról, hogy az említett tanulók fejlesztése mely tanterv szerint folytatódhat, különös figyelemmel a szaktárgyakra. (Helyi tanterv, Értelmi fogyatékosok kerettanterve, Hallássérült és értelmi- valamint beszédfogyatékosok számára készült tanterv)

Speciális tárgyként az Anyanyelvi gyakorlat, az egyéni anyanyelv, a hallás-ritmus-mozgásnevelés, a jelnyelv, a gépírás valamint az alapozó terápia tantárgy szerepelnek. Idegen nyelvként tanulóink az angol nyelvet tanulják. (Az Irányelvekben meghatározottak szerint)

A hallássérültek általános iskoláiban felhasználható óraszámok

a Közoktatási törvény 52. §-a szerint

2003. évi módosítás alapján

 

Nagyothalló, illetve beszédfogyatékos osztály esetén, a rehabilitációs óraszám – a (6) bek. e) pontja szerint – a kötelező óra 40 %-a.

 

 

Óraterv

1-8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma

 (2003. Évi törvénymódosítás alapján)

*-gal jelölt óraszámok 6. osztályban a természetismeret tananyag bontását jelölik

Évfolyamonként a heti óraszámot összehasonlítva úgy tűnhet, hogy különösen az első szakaszban aránytalanul nagy a tanulók terhelése. Ennek oka az egyéni anyanyelvi órák magasabb száma. Ez azonban nem jelenti az egész osztály elfoglaltságát. Ezen az évfolyamon tanulónként csak heti 2 órát (napi 15 perc) jelent az óraszám növekedése nélkül, mert az anyanyelvórákkal párhuzamosan folyik a foglalkoztatás. Ugyanígy értendők a képességfejlesztő órák is.

 

Szólni kell még az anyanyelvórák magasabb számáról felső tagozaton. A nyelv nemcsak információk, értékek közvetítő eszköze, hanem a gondolkodás fejlesztésében is kiemelkedő szerepe van, meghatározója az egész személyiség fejlődésének. Éppen ezért kiemelt feladat az anyanyelv fejlesztése minden általános iskolában. Az anyanyelvi képzés átszövi a teljes oktatási-nevelési folyamatot. Az anyanyelvi képzés meghatározóan hat a többi műveltségi terület tanítására és elsajátításának színvonalára.

 

IV.             A diákotthon nevelési programja

 

Alapelvünk:

·      biztosítjuk a lakhatást, az ellátást (szociális védőhálót)

·      minden tanulónk élhet a törvény és a belső szabályok által biztosított jogaival

·      minden gyermek szeretetteljes nevelésben részesül, a tanuláshoz megteremtjük a nyugalmat és a speciális feltételeket

·      gondjainak megoldásában segítséget nyújtunk (érzelmi védőháló)

 

Célunk

·      az erkölcsi értékeket tisztelő és elfogadó

·      tájékozott

·      önmagával és másokkal szemben is igényes

·      önismerettel rendelkező, öntudatos

·      saját értékeit, érdekeit érvényesíteni tudó

·      másokkal szemben toleráns

·      egyéni és közösségi sikerességre törekvő

·      hazáját szerető emberek nevelése.

IV.1.  A diákotthon feladata

 

—       A különböző, távoli lakóhelyekről érkező tanulók teljes ellátása, a család szerepének időszakos átvállalása.

—       Az iskolai oktatás-nevelés pedagógiai módszerekkel történő kiegészítése, hatékonyabbá tétele, a társadalmi szerepek tanulása, gyakorlása.

—       A fogyatékosságból adódó hátrányok csökkentése, esélyteremtés az eredményes tanulásra rehabilitációs foglalkozások keretében.

—       A tehetséggondozás.

—       A közösségi együttélés szabályainak elsajátíttatása, a szociális készségek fejlesztése.

—       Az egészséges és kultúrált életmódra nevelés az életkori sajátosságok, valamint a fogyatékosság típusát figyelembe véve.

—       Változatos, gazdag tartalmú szabadidős lehetőségek kínálása.

—       Mindennapi testedzés a tornateremben, szabadban és lehetőség szerint uszodában.

—       A gyermekek testi fejlődésének, egészségi állapotának figyelemmel kisérése.

—       A reális önkép, önismeret kialakítása. (fogyatékosság, etnikai hovatartozás, lehetőségek és korlátok).

—       Hagyományaink ápolása, ezen keresztül a honismeret, a hazaszeretet.

—       A családok segítése tanácsadással (nevelési és egyéb problémák esetén).

 

IV.2.  A diákotthoni működése

 

Diákotthonunk többcélú intézmény szakmailag önálló intézményegységeként végzi tevékenységét. Befogadó kapacitása 100 fő.

Intézményünk óvodás és általános iskolai tanulóinak nyújt otthont, valamint az általunk egri általános iskolába integrált tanulók elhelyezését biztosítja. Belső szerkezete az iskolai (óvodai) tanulócsoportokra épül

 

Személyi feltételek

A diákotthonban minden tanulócsoportnál pedagógus, esetleg szociálpedagógiai végzettségű nevelőtanár dolgozik. Elvárás velük szemben az önképzés, szakmai ismereteik megújítása. A gondozási, ápolási felügyeleti feladatokat gyermekfelügyelők látják el. Középfokú végzettségűek, többségük szakképzettséggel, szaktanfolyammal rendelkezik.

Személyi összetétel

Nevelőtanárok

Csoporthoz beosztott gyermekfelügyelők

Éjszakás gyermekfelügyelők

Ápolónők

Audiológus

Dajka

 

A munkaidő szervezése

A nevelőtanárok munkaidejének kezdete az osztályuk tanítási óráinak végéhez igazodik és általában a vacsora kezdetéig tart. Kivétel, ha a nevelőtanár esti szakkört, sportfoglalkozást vezet. A nevelőtanár feladatait munkaköri leírása foglalja össze.

A gyermekfelügyelők csoportbeosztásban dolgoznak, de munkaidejük egy részében több osztállyal kapcsolatosan is el kell látni feladatukat.

 

Tárgyi feltételek

A diákotthon helységei, eszközei az alapszintű elvárásoknak megfelelnek.

A délutáni időben a gyermekek tanulócsoportonként az osztálytermekben tartózkodnak. Vacsora után este és éjszaka a lányok és a fiúk két külön emeleten vannak elhelyezve, 6-6 hálószobában. A szintekhez zuhanyzófülkékkel ellátott fürdőszoba társul.

Nincsenek közösségi helységek, ahol gyermekeink az esti órákat közös játékkal, beszélgetéssel tölthetnék. A széles folyosók a vacsora utáni szabadidős tevékenységek színterei.

 

IV.3.  A diákotthoni oktató-nevelőmunka tartalma

 

A nevelőmunka tervezése

A pedagógiai munka eredményességének alapvető feltétele az alapos tervezés.

 

A diákotthonban folyó éves nevelőmunka tervezésének alapja az intézmény tanévenként megfogalmazott munkaterve, az abban meghatározott célok és fő feladatok.

 

A csoportvezető tanár a tanév elején elkészíti a Nevelési tervet, mely tartalmazza az oktatáson kívüli beszédfejlesztés programját, a különböző nevelési területeken az adott évben elérni kívánt célokat. A gyermekfelügyelők is részt vesznek a nevelőtanár által elkészített nevelési terv megvalósításában.

 

Tanulás a diákotthonban

A szoros értelemben vett tanulási idő a napirendben szabályozott, általában az alsó tagozaton 2 óra, a felső tagozaton 2 és fél óra, közbeiktatott 20 perces szünettel.

A tanuláshoz nyugodt, barátságos légkört kell biztosítani.

A nevelőtanár feladata kisiskolás korú csoportban a tanulási idő megszervezése, a különböző tanulási módok megismertetése, magasabb osztályfokon az egyéni tanulási stílus kialakítása oly módon, hogy sikerélményhez juthasson minden gyermek, és a diákok alkalmassá váljanak az önálló ismeretelsajátításra, az információk befogadására.

A nevelőtanár feladata továbbá, hogy szakszerű segítséget nyújtson a tanulásban lemaradt tanulóknak (korrepetálás) illetve szorgalmi feladatokkal lássa el a tehetséges diákokat. A differenciált foglalkozások megvalósításában segítségére lehet a gyermekfelügyelő is.

 

Az iskolai ismeretek megszilárdításának lehetőségei a szervezett tanuláson kívüli időben

 

A beszédfejlesztés terén igen komoly feladatok megoldása vár a diákotthonban dolgozókra. A nevelőtanárok, gyermekfelügyelők a tanítási óráknál sokkal természetesebb, tényleges élethelyzetekben foglalkozhatnak a tanulókkal, fejleszthetik a spontán szituációkhoz kapcsolódó megnyilatkozásokat. Ténykedésük által hétköznapi társalgási helyzetek tudatos megteremtése válik lehetővé.

A "kötöttebb" foglalkozásokon és a kötetlen szabadidőben is alkalmat kell biztosítani a gyerekeknek a beszéd gyakorlására, társalgások formájában.

A gyermekeknek bőséges tapasztalatra van szükségük a nyelvi minták elsajátításához, ezért a környezetükben lévő felnőtteknek törekedni kell a természetes beszéd használatára.

 

IV.4.  A diákotthoni tevékenységek

 

Felkészítő foglalkozások

Tanulást segítő foglalkozások

A napi felkészülést szolgáló tevékenység közvetlen tanári irányítással folyik, csoportos illetve differenciált foglalkozás keretében.

Felzárkóztatás, tehetséggondozás

A valamilyen okból lemaradt tanulók fejlesztése, illetve a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladásának biztosítása tanári tervezéssel, szervezett keretben történik. Ezen foglalkozásokra a nevelőtanár a gyermekeket tanító tanárral együttműködve külön programot alakít ki.

Beszédfejlesztő (rehabilitációs) foglalkozások

A beszédfejlesztő foglalkozásokon a tanulóknak megvan a lehetőségük az anyanyelvi oktatásban és más szaktárgyak keretében szerzett ismeretek, képességek és készségek megerősítésére, tökéletesítésére, de a foglalkozások alkalmával nem a tananyag további tanulása, kiegészítő oktatása a cél, hanem a beszéd gyakorlása a nyelv eredményesebb elsajátítása érdekében.

Speciális ismereteket nyújtó kollégiumi foglalkozások :heti 1 óra

Témakörei:                Tanulásmódszertan                                        3

                                 Önismeret, pályaválasztás                              3

                                 Művészet és információs kultúra                     3

                                 Környezeti nevelés                                         2

                                 Életmód, életvitel, háztartási ismeretek            4

                                 Egyén és közösség                                         3

                                 Magyarság, nemzetiségi lét. Európaiság          4

                                 Hagyományaink ünnepeink                             5

                                 Fogyatékossággal kapcsolatos ismeretek        2

                                 Összesen                                                     37

Szabadidős tevékenységek

(szakkörök, érdeklődési körök, sportkörök)

Ezeken a foglalkozásokon a meglévő képességeket fejlesztjük. Kiemelt fontossággal bír a mindennapi testmozgás biztosítása. Figyelmet fordítunk az irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális nevelésre. Ezen foglalkozások során lehetőséget biztosítunk arra, hogy érzelmileg gazdagabbá, kiegyensúlyozottabbá váljanak diákjaink.

A tanulók számára térítés nélkül vehetők igénybe a sport és egyéb diákotthon által meghirdetett szakkörök.

Térítés ellenében jelentkezhetnek a tanulók az utazással járó kirándulásokra, a belépőjegyhez kötött programokra. (uszoda, színházlátogatás, stb.)

A tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások

Lehetőséget biztosítunk, hogy tanulóink elsajátíthassák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a szociális viselkedés alapvető szabályait, a szociális értékrendet. Kiemelten kezeljük az egészséges- és kulturált életmódra nevelést és az önkiszolgáló képességek fejlesztését.

 

IV.5.  A diákotthon kapcsolatai

Az intézményen belül az iskolának és a diákotthonnak teljes egyetértésben, összehangoltan kell működnie.

 

Kapcsolat és munkamegosztás a diákotthoni nevelők között

A nevelőtanárok és a gyermekfelügyelők állandó munkakapcsolatban vannak. Egymást rendszeresen tájékoztatják a gyermekekkel történt eseményekről. Szükség esetén kérik egymás segítségét a problémák megoldásában. A tanulók viselkedésével szemben azonosak az elvárásaik, egységesek a követelmények.

 

Kapcsolat az osztályban tanító pedagógusokkal

Az osztályfőnökkel szoros munkakapcsolatot tart nevelőtanár. Az üzenő füzet mellett napi megbeszélésre is szükség van. Az osztályban tanító szaktanárokkal is rendszeres a kommunikáció az adott szaktárggyal kapcsolatosan felmerülő problémákról, hiszen a nevelőtanár feladata a tanulásban lemaradt tanulók korrepetálása, szakszerű megsegítése. Az elért sikerekről szükséges egymást tájékoztatni.

 

Kapcsolat a szülőkkel

A szülőkkel kialakított jó kapcsolat nevelői munkánk eredményességének záloga.

A gyermekfelügyelő a gondozással kapcsolatosan tájékoztatja a szülőket, a nevelőtanár a gyermekkel történt eseményeket tudatja a családdal. A szülő is fordulhat a házirendet nem zavaró kéréssel, javaslattal a nevelőkhöz, gyermekfelügyelőkhöz. Fontos az egymás iránti bizalom, a rendszeresség. Az iskola által meghirdetett szülői értekezletek alkalmasak a diákotthoni események, problémák megbeszélésére is.

 

Egyéb kapcsolatok

A gyermekvédelemmel foglalkozó pedagógus közreműködésével tanulóink lakhelyének önkormányzatával, kisebbségi önkormányzatával, a gyermekjóléti és családsegítő szolgálatokkal is kapcsolatot tartunk. Több osztály tart fenn jó kapcsolatot halló gyermekcsoportokkal, ezt továbbra is szorgalmazzuk.

IV.6.  Napirend

A napirendet az érvényes házirend tartalmazza.

Általánosan érvényes napirend az alábbi.

 

6.30                               ébresztő

7.00 és 7.20                   reggeli két turnusban

7.00 – 8.00                    hallókészülékek ellenőrzése

TANULÁS az iskolában

12.30 és 13.30               ebéd két turnusban

15-ig                              szabadidős tevékenységek, foglalkozások

15.00 – 16.00                tanulás

16.00 – 16.20                uzsonna

16.20 – 17.20                tanulás

utána                              szabadidős tevékenységek, sportkörök

18.00 – 18.45                vacsora

20.00 – 21.30                készülődés lefekvéshez

21.30-tól                        villanyoltás

 

Általános hetirend

 

A hét 5 munkanapján végzett szabadidős tevékenységek:

Hétfő:               csoportfoglalkozás (fejlesztő fogl.)

Kedd:              több csoportot is mozgósító (iskolai szintű) programok

Szerda:             szakköri programok

Csütörtök:        szabadon választott, aktuális programok

Péntek:             hazautazás előkészítése

 

Diákotthoni heti órakeret 8 évfolyamra (KT 53.§ (7.) )

Csoportok	Heti óraszám
	Felkészítő foglalkozások				Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások		Törődést biztosító foglalk.	Összes óra
	Tanóra	Felzárkóztatás, tehets. gond.	Beszéd-fejlesztő (rehab.)	Kollégiumi foglalk.	Szakkörök	Sportkörök
Ek.1	8	3	2	1	1	4	5	24
Ek.2
1.
2.
3.
4.	10	2	1	1	2	6	2	24
5.
6.
7.
8.

 

 

 

V.               Az óvoda nevelési programja

Készült az Óvodai nevelés országos alapprogramja, valamint a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve alapján.

V.1.    Az óvoda helye az intézmény egységében:

Óvodánk a Mlinkó István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény tagozataként működik, szoros nevelési oktatási, gazdasági egységben az iskolai tagozattal és diákotthonnal.

 

Felvétel az óvodába:

Az óvodába lépés feltétele az illetékes Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye.

 

A gyermekek jellemzői:

Óvodásaink 3-8 éves, különböző fokban hallássérült és beszédfogyatékos gyermekek (siketek, nagyothallók). Esetenként vezető sérülésük mellett enyhe értelmi fogyatékosság, dysfunkciós zavarok, magatartászavar, mozgáskoordinációs zavarok állhatnak fenn.

 

V.2.    A pedagógiai munka feltételei:

 

Személyi feltételek:

Az óvodában a pedagógusok szurdopedagógus és óvodapedagógus végzettségűek. Az óvodai nevelést gyermekfelügyelők és dajka segíti.

 

Tárgyi feltételek:

Az óvoda az intézménybővítést követően új épületben működik. Korszerűen felszerelt csoport és hálószobák, egyénizők állnak rendelkezésre az óvodai munkához.

Az intézmény udvarához játszótér is kapcsolódik, melynek felújítása a jövő feladata.

 

Az óvoda irányítása:

Óvodánk az intézmény tagozataként működik, az igazgató és helyettesek vezetésével.

A szorosan vett óvodai szakmai, nevelő-oktató munkát a módszertani munkaközösség-vezető szervezi.

 

V.3.    Az óvodai nevelés célja általában:

Óvodánk a 3-8 éves korú hallássérült és beszédfogyatékos gyermekek nevelését, fejlesztését végzi.

 

Kiemelt feladatok:

—       nyugodt, derűs, családias légkör kialakítása

—       a hallásra, a hallásnevelésre alapozott beszédindítás, - fejlesztés

—       a hallókészülék elfogadtatása, annak következetes, a lehetőségekhez képest leghatékonyabb megválasztása és használata (teljes körű audiológiai ellátás)

—       multiszenzoros fejlesztés egyéni és kiscsoportos formában (dysphasia prevenció)

—       megfelelő csoportlégkör, hely, idő, eszközök biztosítása a különböző játékformákhoz, melybe integrálhatók a műveltségi részterületek tanmenetben meghatározott témakörei, ismeretanyaga - értelmi fejlesztés, nevelés

—       a gyermekek életkori sajátosságait, egyéni érettségét, fejlettségét figyelembe vevő önállóságra nevelés

—       érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása (különös tekintettel a szociálisan hátrányos helyzetű és /vagy elhanyagolt környezetből érkező gyermekekre)

—       az egészséges életmód alakítása

—       alapozó terápia

—       napi logopédia

 

V.4.    Az óvodai munka szervezése

—       a munka tervezése az óvodai nevelési-oktatási program alapján történik.

—       tanmenetek, melyek csoportonként tartalmazzák a különböző foglalkozás típusok anyagát, a továbbhaladás lépéseit - melyek adott témakörön belül évenként, a gyermekek fejlettségi szintjének, fejlődési ütemének figyelembe vételével koncentrikusan bővülnek.

—       nevelési tervek, melyek az életkori sajátosságokat, a gyermekek fejlettségi szintjét követve tartalmazzák az önállóságra nevelés, közösségi nevelés, munkára nevelés, egészséges életmódra nevelés lépéseit. Kiemelt szerepet biztosítanak a játéktevékenységek megtervezésének, fejlesztésének

—       egyéni füzetek, melyek tartalmazzák egyénenként a gyermekek beszédkészség -, és képességfejlesztésének lépéseit

 

Az óvodai munka szervezése:

Az óvodában három csoport működhet: általában vegyes életkorú csoportokat szervezünk. A gyermekek oktatását, nevelését, gondozását megfelelően képzett szakemberek biztosítják.

 

Az óvodai élet megszervezése:

A gyermekek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú tevékenységformák megtervezésével. A napirend lehetőséget teremt a beszédfejlesztő program minél hatékonyabb megvalósítására, emellett érzelmi biztonságot nyújt, folyamatosság és rugalmasság jellemzi, és biztosítja a gyermekek harmonikus személyiségfejlődését.

 

Napirend:

6³⁰ – 7⁰⁰                                  ébresztés

7⁰⁰ – 7¹⁵                                  tisztálkodás

7¹⁵ – 8¹⁵                                  öltözködés, hallókészülékek ellenőrzése, reggeli

8¹⁵ – 9⁰⁰                                  levegőzés vagy alapozó terápia; játék

9⁰⁰ – 10⁰⁰                                csoportos foglalkozások

10⁰⁰ – 10³⁰                              tízórai

10³⁰ – 11⁰⁰                              csoportos foglalkozások

11⁰⁰ – 12³⁰                              egyéni interakciók a csoportvezetővel, ezzel párhuzamosan a

     nevelőtanárral levegőzés vagy közös játék a teremben és /vagy       készségfejlesztés

12³⁰ – 13⁰⁰                              ebéd

13⁰⁰ – 13³⁰                              tisztálkodás

13³⁰ – 15⁰⁰                              altatás vagy beszélgetés, mesélés, alapozó terápia

15⁰⁰ – 15³⁰                              uzsonna

15³⁰ – 16³⁰                              csoportos foglalkozás

16³⁰ – 17³⁰                              levegőzés

17³⁰ – 18³⁰                              vacsora előkészítése, vacsora

18³⁰ – 20⁰⁰                              fürdetés, szekrényrendezés, tv- nézés

20⁰⁰ – 20³⁰                              altatás

 

V.5.    Térítés nélkül igénybe vehető szolgáltatások:

—       az újonnan érkezett gyermekek és szüleik számára a "mamás beszoktatás" biztosítása

—       "nyílt nap" szervezése az óvodánkba járó gyermekek szülei számára.

—       igény szerint alkalomszerű látogatások biztosítása a szülők számára

—       teljes körű audiológiai ellátás

—       szakorvosi ellátás biztosítása

—       mentálhigiénés tanácsadás, megsegítés a rászoruló szülők számára

 

V.6.    A továbbhaladás feltételei:

—       a csoportvezető javaslata, mely a gyermek ismeretén, a róla szerzett tapasztalatokon alapszik

—       az illetékes Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye, az iskoláskort betöltött gyermekek iskolaérettségi vizsgálata.

 

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

—       testi fejlettség, összerendezett, harmonikus mozgás, mozgáskoordináció,

—       érzékelés, észlelés differenciáltabb szándékos emlékezeti bevésés és felidézés megjelenése

—       szándékos figyelem megjelenése, figyelem tartalmának, időtartalmának növekedése

—       szándékos hangadás, önmaga kifejezése szavakban, rövid mondatokban, egyszerű mondatok, rövid történetek megértése

—       elemi ismeretek önmagáról és környezetéről

—       szociálisan érett (egyre több szabályhoz alkalmazkodik, feladattudata kialakult, kitartó, önálló, munkatempója megfelelő)

 

V.7.    Az óvodai élet tevékenységi formái

1. Játék
2. Foglalkozások:

—       anyanyelv

—       hallásnevelés, zene, énekes játék

—       egyéni anyanyelvi nevelés

—       matematika

—       rajzolás, mintázás, (grafomotoros fejlesztés) kézi munka

—       testnevelés, mozgás

—       alapozó terápia

—       logopédia

3. Munka jellegű tevékenységek (önkiszolgálás, segítés a csoporttársaknak és a felnőtteknek, naposi munka, alkalmi megbízatások teljesítése, környezet-, növénygondozás).

 

 

 

VI.             A szakszolgálatban folyó munka

 

Intézményünkben a nyolcvanas évektől kezdődően folyik korai gondozói munka.

Az Alapító Okirat szerint a Pedagógiai Szakszolgálat 1991-től az intézmény szervezeti egységeként működik, melynek keretében a korai gondozás és az integrált óvodás és iskolás gyermekek speciális igényeinek megfelelő fejlesztő és rehabilitációs célú foglalkozások szervezése folyik.

VI.1.  A korai gondozás

 

Célunk:

·      a hallás-, látássérülésből fakadó hátrányok csökkentése, az integráció előkészítése

·      a hallásfigyelem fejlesztés, a hallásmaradvány aktivizálása

·      a nyelvi elmaradás hatékony csökkentése

·      szükség esetén cochlea implantációs műtét előkészítése, azt követően rehabilitáció.

 

Feladatunk:

·      az újszülött illetve csecsemőkori szűrés szorgalmazása

·      a hallás- és látássérült kisgyermekek felkutatása

·      vizsgálatok elvégzése illetve elvégeztetése

·      hallókészülék és szükséges eszközök felírása, ellenőrzése

·      az intenzív beszédfejlesztő terápia a család bevonásával.

·      a szülők mentálhigiénés megsegítése

VI.2.   Integrált tanulók megsegítése

Célunk
A hallás- és látássérülésből eredő hátrányok csökkentése az integráció sikere érdekében.

 

Feladatunk

·      a nyelvi fejlesztés, a hallásfigyelem ébrentartása, csiszolása, a beszédhangok javítása egyéni szurdologopédiai órák keretében,

·      az integrált iskolások esetén a szövegértési készség fejlesztése,

·      segítségnyújtás a szülőknek, gyermekük speciális fejlesztéséhez,

·      kapcsolattartás és szakmai megsegítés a fogadó intézmény pedagógusainak,

·      az integráció, mint lehetőség népszerűsítése.

 

A korai szűrés elterjedését követően az ellátandó gyermekek létszáma várhatóan egyre bővül. A jövőben gondoskodnunk kell az ellátottak számának megfelelő, törvényben előírt utazó tanári létszámról. A növekvő feladathoz folyamatosan bővíteni szeretnénk eszközeinket, és biztosítani a gyors közlekedési lehetőséget.(pl.: további gépkocsi vásárlása)

 

VII.          Érvényesség

A fenntartó által elfogadott Pedagógiai Program visszavonásig érvényes.

 

 

Eger, 2008. október 30.

 

 

                                                                                                         Muraközy Andrea

                                                                                                                igazgató